Kutatások szerint az agydaganat kezdeti tünetei sokszor hasonlítanak általános tünetekre, például a fáradtságra, migrénre vagy a menopauza idején jelentkező testi és hangulati változásokra. A kezdeti jelek gyakran enyhék, így a betegek nem foglalkoznak velük, és csak később fordulnak orvoshoz, amikor a tüneteket már nem lehet elbagatellizálni.

A következő hét tünetet egy, a témában készült tanulmány során megszólaló betegek beszámolói alapján emelték ki a szerzők, majd vetették össze korábbi kutatások eredményeivel. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek megléte nem jelenti automatikusan, hogy valakinek agydaganata van, de ha valami tartósan „nem stimmel” vagy szokatlan a test működésében, érdemes orvossal konzultálni.

A kutatások során egyes páciensek arról számoltak be, hogy nehezen jutottak szóhoz, lassan tudtak teljes mondatokat alkotni, vagy késve tudtak bekapcsolódni a beszélgetésekbe. Egy beteg „furcsa és szokatlan” jelenségként jellemezte a tünetet, de sokáig figyelmen kívül hagyta. A szókeresési nehézségek gyakran összefügghetnek fáradtsággal, stresszel vagy szorongással – de ha tartósan fennállnak vagy hirtelen jelentkeznek, érdemes kivizsgálni.

Az angolul elterjedt kifejezés, a brain fog (agyi köd) arra az állapotra utal, amikor valaki nehezen tud koncentrálni, gondolkodni vagy emlékezni. Sok beteg számolt be arról, hogy nehézére esett a koncentrálás, tisztán gondolkodás vagy emlékezés. Egy páciens például bejelentkezett háziorvoshoz, de idő közben elfelejtette, miért is foglalt időpontot, így a diagnózis elmaradt. Ha a jelenség más neurológiai tünetekkel, például beszéd- vagy látászavarokkal társul, fontos figyelmet fordítani rá.

A kutatás kiemeli, hogy egyes betegek zsibbadást vagy bizsergést tapasztaltak, amely a testük különböző részein jelentkezett. Néhányan azt vették észre, hogy mindez csak az egyik oldalukat érinti: „Az arcom jobb alsó fele, a nyelvem fele és a száj belseje felének zsibbadását tapasztaltam.”

Ez előfordulhat, ha a daganat az agy érzékelő vagy mozgató területeit érinti – ezek a területek küldik és fogadják az üzeneteket a test különböző részeihez. Bár a zsibbadásnak más oka is lehet (pl. idegbecsípődés, rossz vérkeringés vagy migrén), az új vagy egyoldalú tüneteket mindig érdemes kivizsgálni.

A látás romlása szintén korai jel lehet. Egy páciens kettős látást tapasztalt TV-nézés közben, és azt gondolta, új szemüvegre van szüksége. Egy másik arról számolt be, hogy a függőleges vonalak görbének tűntek. A látászavarnak számos oka lehet, például szemfáradtság vagy migrén. De a hirtelen vagy szokatlan torzulások – különösen, ha más neurológiai tünetekkel együtt jár, mint fejfájás, szédülés, beszédzavar, gyengeség vagy zsibbadás a test egyik oldalán, illetve koordinációs problémák – orvosi figyelmet igényelnek.

Több beteg észrevette, hogy változik a kéz-szem koordinációja. Egyikük így emlékezett vissza:

„Volt egy pillanat, amikor nem tudtam írni. Jegyzeteltem egy megbeszélésen, és hirtelen az írásom teljesen rendezetlenné vált.”

Az apró koordinációs változások gyakran a fáradtság vagy a figyelemelterelés következményei, de az írás, a finommotorikus készségek vagy az egyensúly folyamatos romlása, az agy mozgató területeinek problémáját jelezheti, amelyek például az írást is irányítják.

A viselkedés vagy a hangulat változása apró, de árulkodó jel lehet. Egy beteg például a fáradtság és motiválatlanság miatt egyszerűen kiégésnek tulajdonította hangulata megváltozását:

 „Nem gondoltam, hogy összefügghet a kettő, csak abbah akartam hagyni a munkát, mert elegem volt.”

Személyiségünk természetes módon változhat az élethelyzetek vagy a stressz hatására, de a hirtelen vagy markáns eltérések, különösen más tünetek mellett, komolyabb problémát jelezhetnek.

A fejfájás gyakori probléma, ami többnyire nem ad okot aggodalomra. Néhány beteg azonban állandó, megszűnni nem akaró fájdalmat tapasztalt, amely hetekig tartott.

„Több mint egy hétig tartott, és szinte naponta jelentkezett” – mondta egyikük.

(Science Alert)