Az Otago Egyetem kutatói nemrég a világszerte ismert Dunedin Study adatait elemezték. Ez a kutatás több mint ötven éve követi ugyanannak a csoportnak az egészségi állapotát és életútját. Az elemzés során egy pTau181 nevű fehérjére koncentráltak, amelyet korábban már kapcsolatba hoztak az Alzheimer-kórral. A vizsgálat eredménye szerint azok a 45 éves résztvevők, akik gyakrabban számoltak be memória- vagy gondolkodási nehézségekről, nagyobb valószínűséggel mutattak emelkedett pTau181-szintet a vérükben. Ez azért számít fontos eredménynek, mert a demenciát általában csak évtizedekkel később diagnosztizálják.

A kutatók szerint a középkor így jóval fontosabb időszak lehet az agy egészsége szempontjából, mint korábban gondolták. Az Alzheimer-kór jelenlegi kezelései ugyanis leginkább a folyamat lassítására képesek, a már elvesztett kognitív funkciókat nem tudják visszaállítani. Emiatt egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a veszélyeztetett embereket minél korábban azonosítsák. Ebben segíthetnek a vérből kimutatható biomarkerek. Korábban az Alzheimer-kór biztos diagnózisához sokkal összetettebb vagy invazívabb vizsgálatokra volt szükség, például gerinccsapolásra. A véralapú vizsgálatok ezzel szemben egyszerűbb és kevésbé megterhelő lehetőséget kínálhatnak a korai kockázatok felismerésére.

A kutatás ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az időnkénti feledékenység önmagában még nem jelent betegséget. Az életkor előrehaladtával természetes, hogy romlik valamennyit a memória vagy a koncentráció. A szakemberek szerint azonban bizonyos finom változások már évekkel a diagnózis előtt megjelenhetnek, ezért fontos lehet az ilyen panaszokat komolyan venni, főleg ha tartósan fennállnak. Érdekes eredmény, hogy a pTau181-szint emelkedése mellett a kutatók nem találtak eltérést sem az MRI-vizsgálatokban, sem a kognitív teszteken. Ez arra utalhat, hogy a biológiai változások hamarabb kezdődnek, mint ahogy az agyi képalkotó vizsgálatok vagy a hagyományos tesztek kimutatnák a problémát.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy egyelőre még nem lehet biztos következtetéseket levonni abból, ha valakinél emelkedett a pTau181-szint. További kutatások szükségesek annak megértéséhez, pontosan mit jelez ez a biomarker középkorban, és mennyire alkalmas az Alzheimer-kór későbbi kockázatának előrejelzésére. Az időskori feledékenység önmagában nem feltétlenül jelent betegséget. Ahogy öregszünk, természetes, hogy időnként nehezebben jut eszünkbe egy név vagy egy részlet. Bizonyos esetekben azonban a saját magunk által észlelt, finom változások már jóval a diagnózis előtt megjelenhetnek. A kutatók szerint ezért lehet fontos, hogy a biológiai jeleket és a szubjektív memória-panaszokat együtt vizsgálják.

(Science Alert)