Megváltoztathatja a császárral született baba agyát egy eljárás

A kínai Southern Medical University kutatói által vezetett új tanulmány szerint az angolul vaginal seeding néven ismert eljárás, amikor egy pamut gézt az anya hüvelynedvével itatnak át és kenik az újszülöttre, hatékony módja lehet a bélbaktériumok egyensúlyának helyreállításának a császármetszést követően.

A kutatók szerint ez még a gyermek rövid távú agyi fejlődésére is pozitív hatással lehet, legalábbis az élet első hat hónapjában, bár sokkal több kutatásra van szükség ahhoz, hogy a gyakorlatot megfelelően lehessen ajánlani.

A kísérletben 32 császármetszéssel világra hozott újszülött ajkait, bőrét és kezét kezelték egy gondosan átvizsgált hüvelyi kenettel, amelyet a szülés előtt 2 órával vettek az anyától. A csecsemőket körülbelül 15 másodpercen át vették a kenetet, és az első 12 órában nem fürödtek.

Hat héttel később ezeknek a babáknak a széklete több anyjuk baktériumát és érettebb baktériumokat tartalmazott, mint 36 másik császármetszéssel született csecsemőé, akiket csak egy egyszerű sóoldattal tamponáltak.

Az eredmények azt mutatták, hogy hat hónappal a születés után, összehasonlítva a sóoldatos tamponnal bekent gyermekekkel, a hüvelyi tampont kapott gyermekek magasabb pontszámot értek el a szüleik által kitöltött agyfejlődési felmérésen. A kutatók szerint pontszámuk megegyezett a hüvelyi úton született csecsemők fejlődésével.

Egyik szülő sem tudta, milyen kezelésben részesült a babája.

„Nem tudjuk pontosan, hogy a korai bélbaktériumok hogyan befolyásolják az idegfejlődést, de van néhány közvetett bizonyíték, amely azt mutatja, hogy egyes mikrobiális anyagcseretermékek kapcsolatban állnak az állapotokkal”

– mondta el a Southern Medical University mikrobiomot tanulmányozó Yan He a ScienceAlertnek.

Például egyes baktériumok, mint a Lactobacillus, dominánsabbak voltak aa hüvelyi kenetet kapott csecsemők székletében. Ez azért érdekes, mert a Lactobacillusról kimutatták, hogy egy állatmodellben javít egy neurológiai állapotot.

Még mindig nem világos, hogy a jelenlegi tanulmányban kimutatott Lactobacillus szintnek van-e hosszú távú hatása a csecsemők agyára. Bár a császármetszéssel született csecsemők bélrendszerében a baktériumok eltérő választéka található, mint a hüvelyi úton születetteknél, egyes tanulmányok szerint a különbségek körülbelül 9 hónap után eltűnnek. A jelenlegi tanulmány csak 42 napig vizsgálta a babák mikrobiomját.

Igaz, hogy populációs szinten egyes tanulmányok a császármetszést a gyermekkori elhízás, az asztma és a későbbi cukorbetegség nagyobb valószínűségével hozták összefüggésbe, az azonban továbbra is tisztázatlan, hogy ez az összefüggés közvetlenül a csecsemők bélbaktériumainak köszönhető-e, vagy hüvelyi beültetéssel enyhíthető.

A mai napig egyszerűen nincs elég bizonyíték a császármetszés utáni a vaginal seeding ajánlására. A javasolt előnyök bizonytalan tudományos eredményeken alapulnak, és potenciálisan súlyos és végzetes következményekkel járhat, ha a csecsemők véletlenül káros kórokozóknak vannak kitéve.

A British Medical Journal és a United States American College of Obstetricians and Gynecologists egyaránt óva int a gyakorlattól.

2018-ban egy nagyszabású, a hüvelyi vetéssel kapcsolatos tanulmányokról szóló áttekintés nem talált alátámasztást a gyakorlatra nézve. Ehelyett a kutatók azzal érveltek, hogy a hüvelyi vetéses vizsgálatoknak össze kellene hasonlítaniuk a császármetszéssel született csecsemőket a hüvelyen keresztül születettekkel, amit a jelenlegi tanulmány nem tett meg.

„Ha a hüvelyen keresztül történő átjárás hüvelyi baktériumokkal vetné be a babákat, akkor azt várnánk, hogy ezeket a baktériumokat megtaláljuk az így született babáknál, de ez nem így van”

– magyarázta Lisa Stinson mikrobiológus, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem munkatársa 2018-ban.

„A császármetszéssel született csecsemőkben egyensúlyukból kizökkent mikrobák nagyon hasonlítanak az antibiotikumot kapó, de hüvelyi úton szülő anyák által született csecsemőkben egyensúlyukból kizökkent mikrobákhoz. Valószínű, hogy a császármetszéssel szülő anyáknak adott rutinszerű antibiotikum-adagolás az egyik fő háttérprobléma.”

Egy 2020-ban készült kísérleti tanulmány szerzői azzal érveltek, hogy a császármetszéssel született csecsemők valójában nem az anyjuk hüvelyi baktériumainak, hanem a bélbaktériumoknak való kitettségből maradnak ki. A hüvelyi úton és császármetszéssel született csecsemők mikrobiomját összehasonlítva a kutatók megállapították, hogy a hüvelyi kenet nem korrigálja a császármetszés okozta mikrobióta egyensúlyhiányt a hüvelyi úton született csecsemőkhöz képest, de a széklettranszplantáció azonban igen.

Yan He és kollégái azt tervezik, hogy tovább tanulmányozzák a hüvelyi beültetés lehetséges neurofejlődési hatásait, de érdemes szem előtt tartani, hogy a történet mögött több állhat, mint a test egy részéből hiányzó baktériumok.

Nyitókép: Shutterstock