Egy vírus megduplázhatja a demencia kockázatát

Egy több mint ezer 70 éves svédországi lakoson végzett hosszú távú vizsgálat azt találta, hogy az 1-es típusú herpes simplex vírusnak (HSV-1) kitett személyeknél kétszer nagyobb a demencia kialakulásának kockázata.

Az összefüggés az Alzheimer-kór ma ismert két legerősebb előrejelző tényezőjétől, az életkortól és az APOE-4 nevű genetikai variánstól függetlenül továbbra is fennmaradt. Az eredmények arra utalnak, hogy néhány gyakori vírusfertőzés a kognitív hanyatlás elhanyagolt forrása lehet.

Ma Svédországban a felnőtt személyek körülbelül 80 százaléka hordozza a HSV-1 ellenanyagát, vagyis immunrendszerük a múltban valamikor már érintkezett a kórokozóval.

Míg sok szájüregi herpeszben szenvedő embernél soha nem jelentkeznek tünetek, mások időről időre gyulladásos fellángolásokkal és hólyagokkal küzdenek a száj és az ajkak körül. Attól függetlenül, hogy az élethosszig tartó fertőzés külsőleg hogyan jelenik meg, a Svédországból származó új eredmények arra utalnak, hogy a HSV-1-nek belülről is lehetnek alattomos hatásai.

Erika Vestin, a svédországi Uppsala University epidemiológusa szerint egyre több, az ő eredményeikhez hasonlóan a herpes simplex vírusra mint demencia kockázati tényezőre rámutató bizonyíték jelenik meg a vizsgálatokból.

A demencia kiváltó okai a modern orvostudomány egyik legjobban vizsgált rejtélye. Az Alzheimer-kór a leggyakoribb demenciatípus, melyet gyakran, de nem mindig az agyban lévő kóros fehérjerögök jellemeznek.

Az idegtudósok és a gyógyszerkutatók már évek óta ezeknek a csomóknak a megakadályozására összpontosítanak a kognitív hanyatlás csökkentése érdekében, kevés vagy semmilyen sikerrel. Egyes szakértők szerint ezek a csomók esetlegesen szerepet játszhatnak a központi idegrendszer immunválaszában, javítják a károsodásokat, vagy megakadályozzák, hogy a kórokozók kárt okozzanak.

Az Alzheimer-kór egyes típusai tehát az idegen mikrobákra adott kontrollálatlan védekező válasz jelei lehetnek. Annak elképzelése, hogy fertőzések válthatják ki az Alzheimer-kór egyes változatait, már 1907-ben felmerült, de a hipotézist a tudományos közösség évtizedekig figyelmen kívül hagyta és kritikával kezelte, csak a közelmúltban jelent meg elfogadott útként.

Az 1990-es években találtak először szokatlan mennyiségű HSV-1 DNS-t elhunyt Alzheimer-kóros betegek agyában, majd 2008-ban a kutatók felfedezték, hogy a HSV-1 DNS jelen van az Alzheimer-kóros betegek postmortem agyában található fehérjeplakkok 90 százalékában. Sőt, az agyban lévő HSV-1 DNS 72 százaléka ezekben a plakkokban volt megtalálható. Az eredmények arra utaltak, hogy a herpeszvírusra adott immunválasz szorosan összefügg a kognitív hanyatlással.

Idén egy mintegy 500 000 orvosi adatot vizsgáló tanulmány megállapította, hogy egyes súlyos vírusfertőzések, például az agyvelőgyulladás és a tüdőgyulladás, növelhetik a neurodegeneratív betegségek, például a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór kockázatát.

Azonban a mai napig nincs elég bizonyíték annak az olyan kórokozók, mint a HSV-1, szerepének megerősítésére a kognitív hanyatlásban. Bár egyre gyakoribbá válik, történelmileg az idegtudományi kutatócsoportok nem vontak be mikrobiológiai vagy virológiai szakértőket. Míg egyes tanulmányok szerint a HSV-1 ellenanyagai összefüggnek a demencia kockázatával, mások nem találtak ilyen kapcsolatot.

A svédországi Uppsala University és az Umeå University kutatói fiatalabb betegeket követtek hosszabb ideig, és az elemzés során életkorukhoz igazították őket. Kiderült, hogy a 15 éven át követett 1002 felnőtt résztvevő 82 százaléka volt a HSV-1 antitestek hordozója. Ezeknél a betegeknél kétszer nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia a vizsgálat során, mint azoknál, akik nem hordoztak HSV-1 antitesteket. Érdekes módon a genetikai kockázati tényezőt, az APOE-4-et hordozó kísérleti személyeknél nem volt nagyobb a valószínűsége a HSV-1 antitestekhez kapcsolódó kognitív hanyatlásnak.

Az eredmények ellentmondanak azon korábbi kutatásoknak, amelyek szerint az APOE genetikai variáns súlyosbíthatja a HSV-1 lehetséges hatásait az agy immunválaszára.

„Ami különleges ebben a konkrét vizsgálatban, hogy a résztvevők nagyjából egyidősek, ami még megbízhatóbbá teszi az eredményeket, mivel az életkori különbségek, amelyek egyébként összefüggésbe hozhatók a demencia kialakulásával, nem zavarhatják meg az eredményeket”

– fogalmazott Vestin.

Vestin és munkatársai randomizált, kontrollált kísérleteket sürgetnek annak vizsgálatára, hogy a herpeszkezelés segíthet-e megelőzni vagy késleltetni a demencia kialakulását. A vírusellenes szerekkel és a demenciával kapcsolatos korábbi klinikai kísérleti kérelmeket azonban a finanszírozó szervek elutasították.

Az egyik első, egy folyamatban lévő II. fázisú klinikai vizsgálat, amely egy herpeszkezelés Alzheimer-kórra gyakorolt hatását vizsgálja, 2024 decemberében fejeződik be. Az ilyen eredmények Vestin reményei szerint tovább mozdíthatják a demenciakutatást a betegség korai stádiumban történő kezelése felé, a herpeszvírus elleni általános gyógyszerekkel, vagy a betegség megelőzése felé, mielőtt az kialakulna.

(ScienceAlert)

Nyitókép: Shutterstock