Ez a dolog az arcunkon évekkel a diagnózis előtt jelezheti a demenciát
A szem valóban „ablak az agyhoz” – és úgy tűnik, sokkal többet árul el a kognitív állapotunkról, mint eddig gondoltuk.
Két friss, nagymintás vizsgálat – az egyik az Egyesült Királyságban készült, a másik Ausztráliában – azt mutatta ki, hogy azoknál, akik gyengébben teljesítenek egyszerű látásvizsgálatokon, jóval nagyobb eséllyel alakul ki demencia a következő évtizedben. A 2024-es brit kutatás szerint a lassabb vizuális feldolgozási sebességű résztvevők 12 éven belül gyakrabban kaptak demenciadiagnózist. Az ausztrál vizsgálat pedig azt találta, hogy a romló látásélesség szintén erős előrejelzője volt a későbbi kognitív hanyatlásnak. Egy korábbi kutatás szerint az alvási szokásaink is előre jelezhetik a demenciát, erről itt írtunk bővebben.
A látásromlás számos okra vezethető vissza, és ezek közül sok kezelhető – például a szürkehályog vagy a nem megfelelő dioptria. A kutatások egyre inkább arra utalnak, hogy ha ezeket a változásokat időben felismerjük és kezeljük, csökkenthetjük a demenciakockázatot
– mondta Nikki-Anne Wilson neurológus, a tanulmány vezető szerzője.
A The Lancet 2024-es demenciabizottsága a látásvesztést új kockázati tényezőként azonosította – becslések szerint az esetek akár 2,2 százalékáért felelős lehet. Ez ugyan kisebb arány, mint például a kezeletlen hallásvesztés (kb. 7%), de mégis fontos jelzés.
Fontos azonban hangsúlyozni: a látás- vagy hallásromlás önmagában nem jelenti azt, hogy valaki demenciát fog kialakítani. Sok más betegség is állhat a háttérben, és ezek a vizsgálatok nem alkalmasak arra, hogy egyéni szinten pontosan előrejelezzék a betegséget.
A populációs adatok viszont azt sugallják, hogy a látás-, hallás-és szaglásproblémák megfelelő kezelése akár csökkentheti a demencia kialakulásának esélyét. Ha mást is tennénk az elkerülés érdekében, a tudósok a mediterrán étrendet ajánlják még.
Az ausztrál vizsgálatban 2281 résztvevő adatait elemezték. A romló látásélesség gyengébb memóriával, figyelemmel és problémamegoldó képességgel járt együtt – és kiderült: a kevesebb társas kapcsolat részben közvetítette ezt a kapcsolatot.
A rosszabbul látók gyakran kerülik a társas helyzeteket, ez pedig tovább ronthatja a kognitív teljesítményt. A társas kapcsolatok fenntartása tehát különösen fontos, hiszen az elszigetelődés önmagában is kockázati tényező
– tette hozzá Wilson.
A brit vizsgálatban több mint 8000 ember vett részt. A feladat mindössze annyi volt, hogy meg kellett nyomni egy gombot, amikor egy háromszög megjelent a képernyőn. Akik lassabban reagáltak, nagyobb eséllyel lettek demensek a későbbi években – ám a teszt egyénenként még így sem bizonyult elég pontos előrejelzőnek.
A kutatók szerint ezek az egyszerű vizuális tesztek kiegészítő elemként mégis hasznosak lehetnek a korai kockázatbecslésben.
Egy másik, frissen végzett vizsgálat arra jutott, hogy minden ötödik demenciaeset összefüggésben állhat gyakori, kezeletlen látásproblémákkal. Bár a demencia rendkívül összetett betegség, a jelek szerint a szem kiemelten érzékeny az öregedés okozta károsodásokra. Nem véletlen, hogy a retina állapotát egyre gyakrabban használják biomarkerként különféle egészségi kockázatok előrejelzésére.
A The Lancet szakértői szerint épp ezért kulcsfontosságúvá vált a látásromlás szűrése és kezelése: „Valós és jelentős lehetőség rejlik abban, hogy a látásvesztés kezelésével csökkentsük a demencia kialakulásának esélyét.”
