Egypetéjű ikrek: kihat a másikra, ha egyiküknek demenciája van
A demencia diagnózisát követő várható élettartam 3 és 7 év között változik, és az érintett személy életkorától és a demencia típusától függően több vagy kevesebb lehet.
A tanulmány egy nagyobb elemzést is magában foglalt, amelyben csaknem 1000 demenciában szenvedő személyt vizsgáltak, akik ikrek voltak, és majdnem 3000 egészséges embert, akik szintén ikrek voltak, de nem feltétlenül az érintett, demenciában szenvedő résztvevők testvérei.
Nem meglepő módon a demenciával nem diganosztizált személyek tovább éltek, mint a demenciában szenvedő résztvevők – a kutatók megállapítása szerint a demenciában szenvedők átlagosan 7 évig éltek a diagnózis felállítása után, ami megerősíti a korábbi becsléseket.
Váratlan megállapítás volt azonban, hogy az egypetéjű ikerpárok várható élettartama hasonló volt, miután az egyik testvérnél demenciát diagnosztizáltak.
Az eredmények azt sugallják, hogy a demenciával kapcsolatos rövidebb élettartam megnövekedett kockázata kiterjedhet az illető kognitívan nem érintett ikertestvérére is. Ez kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a korai halálban mennyire játszik szerepet a genetika, a betegséggel vagy a környezeti tényezőkkel szemben.
„Feltételeztük, hogy egy demenciában szenvedő személy várható élettartama azért rövidül meg, mert a demencia más, a halálozást befolyásoló egészségügyi állapotokhoz vezet. Ehelyett azt látjuk, hogy a megnövekedett halálozási kockázat nem csak magának a demenciának köszönhető, hanem egy egész csomag egyéb hatásnak, amelyet az illető a betegségével hoz magával”
– mondta Jung Yun Jang, a University of California Irvine orvoskutatója és a tanulmány vezető szerzője.
A tanulmány a svéd ikerregiszter adataiból merített, amely egy több mint 45 000 svéd ikerpárt vizsgáló nagy kohorszvizsgálat.
Jang és munkatársai fő vizsgálata 90 egypetéjű ikerpár, 288 kétpetéjű ikerpár és 5 ismeretlen zigozitású ikerpár bevonásával készült, amelyekben az egyik ikerpár demenciában szenvedett, a másik nem.
Az egy időben született ikrek genetikai szekvenciája többnyire azonos, de a környezeti hatásoknak és az életmódnak való kitettségük gyermekkoruk után eltérő lehet, és így az egészségük is.
A kutatók összehasonlították a testvér- és egypetéjű ikerpárok egyik tagjának demencia diagnózisa után megélt évek számát, és azt találták, hogy a testvér- és egypetéjű ikrek között nagyobb különbség volt a várható élettartamban, mint az egypetéjű ikrek között.
Ez azt sugallja, hogy az egypetéjű ikrek közös genetikai tényezői befolyásolják a hasonlóan rövidebb élettartamukat, bár az egyes ikrekre jellemző egyedi környezeti tényezőknek továbbra is hatása lehet.
Egy későbbi elemzés során a demenciában szenvedő személy egészséges ikertestvére enyhén megnövekedett kockázattal élt rövidebb ideig, mint egy olyan párból származó személy, akinek egyik ikertestvérénél sem diagnosztizálták a betegséget. Ez arra utal, hogy a demenciával összefüggő rövidebb élettartam kockázata részben családi eredetű, hasonló az egypetéjű ikertestvérek között, és nem kizárólag magához a betegséghez kapcsolódik.
„Még ha a demenciában érintett egypetéjű ikertestvérek soha nem is szenvednek maguk demenciában, náluk is megrövidülhet az élettartam”
– írják a kutatók tanulmányukban.
Limitációnak számított, hogy bár a tanulmányban szereplő ikrek száma jelentős, a résztvevők csak Svédországon belüli ikerregiszterből származtak. Emellett az elemzésbe bevont demenciás esetek nagy része Alzheimer-kór volt, így a betegség más formái esetében eltérőek lehetnek a várható élettartam-mintázatok.
Nyitókép: Shutterstock
