Az emberi elme nem arra való, hogy éjfél után ébren legyen

Egyes kutatók szerint az emberi cirkadián ritmusnak nagy szerepe van ezekben a kritikus működési változásokban, amint azt egy új tanulmányban felvázolják, amely összefoglalja a bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy az agyi rendszerek hogyan működnek másképp sötétedés után.

A Mind After Midnight (Éjfél utáni elme)elnevezésű hipotézisük szerint az emberi test és az elme egy természetes 24 órás aktivitási ciklust követ, amely befolyásolja érzelmeinket és viselkedésünket, derül ki a ScienceAlert cikkéből.

Röviden, bizonyos órákban fajunk hajlamos bizonyos módon érezni és cselekedni. Nappal például a molekuláris szintek és az agyi aktivitás az ébrenlétre van hangolva, éjszaka azonban a szokásos viselkedésünk az alvás.

Evolúciós szempontból ennek természetesen van értelme. Az emberek nappal sokkal hatékonyabbak a vadászatban és a gyűjtögetésben, és míg az éjszaka remekül alkalmas a pihenésre, az emberek egykor nagyobb veszélynek voltak kitéve, hogy vadászottá válnak.

A kutatók szerint ennek a megnövekedett kockázatnak a leküzdésére a negatív ingerekre való figyelmünk szokatlanul felfokozódik éjszaka. Míg egykor ez segíthetett nekünk megugrani a láthatatlan fenyegetéseket, ez a negatívumokra való hiper-fókuszálás aztán egy megváltozott jutalmazási/motivációs rendszerbe táplálkozhat, ami különösen hajlamossá teszi az embert a kockázatos viselkedésre.

Ha az egyenlethez hozzáadjuk az alvászavart, ez a tudatállapot még problematikusabbá válik.

„Emberek milliói vannak fent ébren az éjszaka közepén, és elég jó bizonyíték van arra, hogy az agyuk nem működik olyan jól, mint nappal. Az én kérésem az, hogy több kutatás foglalkozzon ezzel, mert az ő egészségüket és biztonságukat, valamint másokét is érinti”

– mondja Elizabeth Klerman, a Harvard Egyetem neurológusa.

Az új hipotézis szerzői két példával illusztrálják álláspontjukat. Az első példa egy heroinhasználó, aki nappal sikeresen kezeli a sóvárgását, de éjszaka enged a vágyainak. A második egy álmatlansággal küzdő egyetemi hallgatóé, aki a reménytelenség, a magány és a kétségbeesés érzését kezdi érezni, ahogy az álmatlan éjszakák egyre csak gyűlnek.

Mindkét forgatókönyv végül végzetesnek bizonyulhat. Az öngyilkosság és az önkárosítás nagyon gyakori az éjszakai órákban. Sőt, egyes kutatások szerint az öngyilkosság kockázata háromszor nagyobb éjfél és reggel 6:00 között, mint a nap bármely más szakában.

Egy 2020-ban készült tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az éjszakai ébrenlét öngyilkossági kockázati tényező, valószínűleg a cirkadián ritmusok eltolódása miatt.

„Az öngyilkosság, amely korábban elképzelhetetlen volt, a magány és a fájdalom elől való menekülésként jelenik meg, és mielőtt az öngyilkosság költségeit mérlegelnénk, a diák már megszerezte az eszközöket és felkészült arra, hogy olyan időpontban cselekedjen, amikor senki sincs ébren, hogy megállítsa”

– magyarázzák a Mind After Midnight hipotézis szerzői.

Illegális vagy veszélyes szereket is többet fogyasztanak az emberek éjszaka. Egy brazíliai felügyelt kábítószer-fogyasztási központban 2020-ban végzett kutatás kimutatta, hogy éjszaka 4,7-szer nagyobb az opioid-túladagolás kockázata.

E viselkedések egy része az alváshiánnyal vagy a sötétség nyújtotta fedezékkel magyarázható, de valószínűleg éjszakai neurológiai változások is szerepet játszanak. A Klermanhoz és kollégáihoz hasonló kutatók úgy vélik, hogy tovább kell vizsgálnunk ezeket a tényezőket, hogy biztosak lehessünk abban, hogy az éjszakai ébrenléttől a leginkább veszélyeztetetteket védjük.

A szerzők szerint eddig egyetlen tanulmány sem vizsgálta, hogy az alvásmegvonás és a cirkadián időzítés hogyan befolyásolja az ember jutalomfeldolgozását. Így nem igazán tudjuk, hogy a váltott műszakban dolgozók, például a pilóták vagy az orvosok hogyan birkóznak meg a szokatlan alvási rutinnal.

Napi hat órán keresztül meglepően keveset tudunk arról, hogyan működik az emberi agy. Akár alszik, akár ébren van, az elme éjfél után rejtély.

Nyitókép: Shutterstock