3 alvási szokás, ami észrevétlenül öregíti az agyadat
Egy több mint 23 ezer ember bevonásával készült kutatás szerint bizonyos alvási minták kapcsolatba hozhatók az agyban megjelenő, az öregedéssel és a demencia kockázatával összefüggő elváltozásokkal. Szerencsére ezek közül több tényezőn változtatni tudunk.
Az, hogy hogyan alszunk, hosszú távon befolyásolhatja az agyunk egészségét. Egy új kutatás szerint három hétköznapi alvási szokás – a túl kevés vagy túl sok alvás, a gyakori nappali szunyókálás és az álmatlanság – kapcsolatba hozható az agy öregedésének egyik jelével.
Az Arizonai Egyetem kutatói több mint 23 ezer középkorú és idősebb felnőtt adatait elemezték, és arra jutottak, hogy ezek a tényezők összefügghetnek az úgynevezett fehérállományi elváltozások nagyobb mennyiségével.
A kutatók szerint a fehérállományi elváltozások olyan apró sérülések az agyban, amelyek az életkor előrehaladtával halmozódhatnak fel, és összefüggésbe hozhatók a kognitív hanyatlás, valamint a demenciák – köztük az Alzheimer-kór – magasabb kockázatával.
A kutatásban résztvevők 2006 és 2010 között kérdőívet töltöttek ki alvási szokásaikról. Kilenc évvel később agyi MRI-vizsgálaton estek át, amely lehetővé tette a kutatók számára a fehérállományi elváltozások mennyiségének mérését.
A kutatók öt különböző alvási tényezőt vizsgáltak:
- az alvás időtartamát,
- a nappali szunyókálást,
- az álmatlanságot,
- a nem szándékos nappali elbóbiskolást,
- valamint a horkolást.
Kezdetben mind az öt tényező kapcsolatot mutatott az agyi elváltozásokkal, ám amikor a kutatók figyelembe vették az egyéb kockázati tényezőket – például a magas vérnyomást, a dohányzást és a mozgásszegény életmódot –, három szokás maradt kiemelkedően fontos:
- a hét–kilenc órás ajánlott alvási időn kívül eső alvás,
- a gyakori nappali alvás,
- az álmatlanság.
A horkolás és a véletlenszerű nappali elbóbiskolás már nem mutatott önálló kapcsolatot az agyi változásokkal.
A nappali alvás eredménye különösen érdekes volt, hiszen korábbi kutatások szerint a rövid szunyókálás javíthatja az éberséget és bizonyos kognitív funkciókat.
A mostani vizsgálat azonban nem tért ki arra, hogy a résztvevők mennyi ideig és mikor aludtak napközben. A kutatók szerint elképzelhető, hogy a rövid, alkalmi pihenők teljesen más hatással vannak az agyra, mint a hosszabb és rendszeres nappali alvások.
Egy további elemzés során a kutatók azt vizsgálták, hogyan függ össze az alvás hossza az agyi elváltozásokkal. Azoknál, akik rendszeresen kevesebb mint hét órát aludtak éjszakánként, nagyobb fehérállományi elváltozási térfogatot találtak, mint azoknál, akik az ajánlott tartományban aludtak.
A hosszabb alvásidő esetében nem találtak egyértelmű kapcsolatot a nagyobb agyi eltérésekkel, de a kutatók szerint ezt még további vizsgálatokban kell ellenőrizni.
A kutatók egyik legfontosabb megállapítása, hogy az érintett alvási szokások közös jellemzője, hogy módosíthatók.
Az alvás egyike azoknak a potenciálisan befolyásolható kockázati tényezőknek. Ha javítani tudunk az alvás minőségén, az segíthet mérsékelni az agy öregedésének hatásait, és talán még az olyan betegségek kockázatát is csökkentheti, mint az Alzheimer-kór
– mondta Gene Alexander, a kutatás vezető szerzője.
A szakértők szerint azonban az eredmények nem azt jelentik, hogy minden rossz alvási szokás közvetlenül demenciát okoz. Inkább arra utalnak, hogy az alvás minősége és mintázata fontos része lehet az egészséges öregedésnek.
