A koffein lassíthatja a sejtek öregedését – meglepő mechanizmust fedeztek fel
Sokan el sem tudják képzelni a reggelt egy csésze kávé nélkül, a koffein hatása azonban jóval túlmutathat azon, hogy éberebbnek érezzük magunkat tőle. Brit kutatók most azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a koffein a sejtek öregedésével összefüggő folyamatokat, és egy érdekes mechanizmusra bukkantak.
A londoni Queen Mary Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, milyen sejten belüli folyamatok állhatnak a koffein korábban megfigyelt kedvező hatásai mögött. Kísérleteiket hasadó élesztőgombán végezték, amelynek sejtjei számos alapvető biológiai mechanizmusban hasonlítanak az emberi sejtekhez.
A Microbial Cell folyóiratban publikált eredmények szerint a koffein aktiválhat egy olyan sejtszintű rendszert, amely az energiafelhasználás mellett a növekedésben, a stresszre adott válaszban és a DNS javításában is szerepet játszik.
Korábbi vizsgálatok már összefüggésbe hozták a koffeint a sejtek hosszabb élettartamával. A kutatók eddig úgy gondolták, hogy ebben elsősorban a TOR nevű növekedésszabályozó rendszer játszhat szerepet. Ez lényegében azt szabályozza a rendelkezésre álló tápanyag és energia alapján, hogy mikor növekedjen a sejt.
Az új kutatás azonban arra utal, hogy a koffein nem közvetlenül a TOR-ra hat, hanem az AMPK nevű rendszeren keresztül.
Az AMPK a sejtek egyik fontos energiaérzékelő mechanizmusa. Amikor kevés energia áll rendelkezésre, működésbe lép, és segít a sejtnek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A vizsgálat szerint a koffein hozzájárulhat ennek a rendszernek az aktiválásához.
A felfedezés azért érdekes, mert az AMPK-n keresztül a koffein több olyan folyamatot is befolyásolhat, amely kapcsolatban áll a sejtek öregedésével. Ilyen a növekedés szabályozása és a stresszválasz mellett a DNS sérüléseinek javítása is.
Az örökítőanyag károsodásai az idő múlásával felhalmozódhatnak a sejtekben. Ha ezeket a szervezet nem képes megfelelően kijavítani, az ronthatja a sejtek működését, és bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát is növelheti.
Az AMPK ráadásul nemcsak az élesztőgombákban található meg, hanem az emberi szervezetben is, ezért régóta fontos területe az öregedéssel kapcsolatos kutatásoknak. Az eredmények így a jövőben abban is segíthetnek, hogy a kutatók jobban megértsék, miként lehet étrendi, életmódbeli vagy akár gyógyszeres módszerekkel befolyásolni ezt a rendszert.
Ezt egyelőre nem lehet kijelenteni. A kutatást élesztőgombákon végezték, ezért az eredményekből nem következik automatikusan, hogy a koffein vagy a rendszeres kávéfogyasztás lassítja az emberek öregedését, illetve meghosszabbítja az életet.
A kutatás inkább azt mutatja meg, milyen sejtszintű mechanizmus állhat a koffein egyes korábban megfigyelt hatásai mögött. Annak megállapításához, hogy mindez az emberi szervezetben milyen jelentőséggel bír, további vizsgálatokra lesz szükség.
