5 vény nélkül kapható gyógyszer, ami komoly kockázatot rejthet
Sokan úgy gondolják, hogy ami recept nélkül megvásárolható a patikában vagy akár a szupermarketben, az automatikusan biztonságos. A valóság azonban ennél árnyaltabb: több, széles körben használt, vény nélkül elérhető készítmény is hordozhat kockázatot, különösen akkor, ha az ajánlottnál nagyobb adagban, hosszabb ideig vagy nem megfelelő okból alkalmazzák. Íme öt gyógyszertípus, amelyeknél érdemes tudatosnak lenni.
A kodein egy opioid típusú hatóanyag, amelyet enyhe vagy közepes fájdalom kezelésére, illetve egyes köhögéscsillapítókban alkalmaznak. A szervezetben morfinná alakul, ez adja fájdalomcsillapító hatását. Gyakori mellékhatásai az álmosság, székrekedés, hányinger és szédülés. Nagyobb dózisban lassíthatja a légzést és ronthatja a koordinációt. Egyes emberek genetikailag gyorsabban alakítják át a kodeint morfinná (úgynevezett „ultragyors metabolizálók”), ami már normál adag mellett is veszélyes mellékhatásokhoz vezethet.
Hosszabb távú használat esetén tolerancia alakulhat ki, vagyis ugyanaz az adag már nem hozza a kívánt hatást. Ez könnyen dózisemeléshez, majd fizikai függőséghez vezethet. A hirtelen abbahagyás megvonási tüneteket – szorongást, izzadást, nyugtalanságot, alvászavart – okozhat. A szakemberek szerint a kodeint a lehető legrövidebb ideig szabad alkalmazni.
Az orrdugulás elleni készítmények tabletta (például pszeudoefedrin) vagy orrspray formájában (xilometazolin, oximetazolin) kaphatók. Ezek az orrnyálkahártya ereinek összehúzásával csökkentik a duzzanatot. Az orrspray-k túlzott használata visszacsapó orrdugulást okozhat (rhinitis medicamentosa). Ilyenkor a gyógyszer egyre kevésbé hatékony, az érintett pedig egyre gyakrabban használja – így alakul ki az ördögi kör. Hosszú távon az orrnyálkahártya károsodhat, kiszáradhat, orrvérzés jelentkezhet, súlyos esetben akár az orrsövény is sérülhet. A legtöbb ajánlás szerint az ilyen készítményeket legfeljebb 3-5 napig szabad használni.
A pszeudoefedrin enyhe stimuláns hatású, ezért sportversenyeken tiltott szerként szerepel, és illegális droggyártásban is felhasználható – emiatt szigorú értékesítési szabályok vonatkoznak rá.
A prometazin és a difenhidramin rövid távú alvássegítőként kapható antihisztaminok. Ezek gyorsan toleranciát okozhatnak, vagyis egyre nagyobb adag szükséges az azonos hatás eléréséhez. Hosszabb használat után a hirtelen elhagyás súlyos „visszapattanó” álmatlanságot eredményezhet. A prometazint egyes esetekben rekreációs céllal is használják, például a „purple drank” nevű keverékben (köhögésszirup és üdítő), ami extrém szedációt és légzéslassulást okozhat.
A dextrometorfán (DXM) gyakori hatóanyag a köhögés elleni szirupokban. Ajánlott dózisban biztonságos, nagy mennyiségben azonban az agy bizonyos receptorait blokkolva tudatmódosító, disszociatív hatást válthat ki – hasonlóan egyes kábítószerekhez.
Emiatt ez az egyik leggyakrabban visszaélt, vény nélkül kapható hatóanyag.
A stimuláns hashajtók a bélmozgást serkentik. Gyakran visszaélnek velük evészavarban szenvedők, súlycsoportos sportolók vagy azok, akik tévesen úgy gondolják, hogy a napi székletürítés elengedhetetlen. A kutatások szerint azonban ezek a szerek nem akadályozzák meg a kalóriák felszívódását. Túlzott használatuk viszont kiszáradáshoz, elektrolit-egyensúlyzavarhoz, valamint hosszú távon a bélrendszer károsodásához vezethet. Súlyos esetben a szív és a vesék működését is veszélyeztethetik.
