A vér koffeinszintje befolyásolhatja a testzsír mennyiségét, ami viszont meghatározhatja a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
Egy 2023-as tanulmány eredményei jutottak a fentiekre, amely genetikai markerek segítségével határozottabb kapcsolatot állapított meg a koffeinszint, a BMI és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata között. A svédországi Karolinska Intézet, a brit Bristoli Egyetem és a londoni Imperial College London kutatócsoportja szerint a kalóriamentes koffeintartalmú italokat a testzsírszint csökkentésének lehetséges eszközeként lehetne vizsgálni – írja a Science Alert.
A genetikailag előre jelzett magasabb plazma koffein-koncentráció alacsonyabb BMI-vel és teljes testzsír tömeggel társult. Továbbá a genetikailag előre jelzett magasabb plazma koffein-koncentráció a 2-es típusú cukorbetegség alacsonyabb kockázatával volt összefüggésben. A koffein 2-es típusú cukorbetegséggel szembeni felelősségre gyakorolt hatásának körülbelül a felét a becslések szerint a BMI-csökkenés közvetítette
− írták a kutatók tanulmányukban.
A vizsgálatban körülbelül 10 ezer ember adatait vették figyelembe, amelyeket meglévő genetikai adatbázisokból gyűjtöttek, és a koffein lebomlási sebességével kapcsolatban ismert specifikus génekben vagy azok közelében lévő variációkra összpontosítottak.
Fotó: Getty Images
Általánosságban elmondható, hogy a géneket − nevezetesen a CYP1A2-t és az azt szabályozó AHR nevű gént − érintő eltérésekkel rendelkezők hajlamosak a koffeint lassabban lebontani, így az tovább marad a vérben. Ugyanakkor általában kevesebb koffeint is hajlamosak fogyasztani.
A kutatók a Mendel-féle randomizációnak nevezett megközelítést használták a cukorbetegség, a testtömeg és az életmódbeli tényezők közötti valószínűsíthető ok-okozati összefüggések meghatározására.
Míg a koffeinszint, a testtömegindex és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata között jelentős összefüggés mutatkozott, a vérben lévő koffein mennyisége és a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a pitvarfibrilláció, a szívelégtelenség és a stroke között nem alakult ki kapcsolat.
Korábbi tanulmányok a koffeinfogyasztás mérsékelt és relatív növekedését a jobb szívegészséggel és az alacsonyabb BMI-vel hozták összefüggésbe, így az új kutatás kiegészíti azt, amit már tudunk a kávé szervezetre gyakorolt hatásairól.
Fontos azt is szem előtt tartani, hogy a koffein szervezetre gyakorolt hatásai nem mind pozitívak, ami azt jelenti, hogy óvatosan kell mérlegelni a koffeinfogyasztás előnyeit − de ez a legújabb tanulmány fontos lépés annak felmérésében, hogy mennyi koffein az ideális.
Kisebb, rövid távú vizsgálatok kimutatták, hogy a koffeinbevitel súly- és zsírtömeg-csökkenést eredményez, de a koffeinbevitel hosszú távú hatásait nem ismerjük
− magyarázták a kutatók.
A kutatócsoport úgy véli, hogy az itt kimutatott összefüggés annak tudható be, hogy a koffein növeli a szervezetben a hőtermelést és a zsír oxidációját (a zsír energiává alakítása), és mindkettő fontos szerepet játszik az általános anyagcserében.
Forrás: ScienceAlert
Nyitókép: Getty Images
