Szuper képességekkel rendelkeznek a körmeink
Egy tanulmány szerint az emberek majdnem olyan pontosan tudják azonosítani, hogy hol érintik a körmüket, mint ahogyan az ujjbegyükön lévő érintéseket is.
Matthew Longo, a Londoni Egyetem idegkutatója új tanulmányában azt írja, nem csak arról van szó, hogy a köröm disztális végpontján érzékelik az érintést, hanem pontosan meg tudják mondani, hogy a körmön hol alkalmaztak ingert.
A körmök érzékelési képességeinek vizsgálatához Longo 38, 18 és 60 év közötti résztvevő bevonásával végzett két kísérletet. Az önkéntesek felét arra kérték, hogy jelöljék meg, hol éreztek (de nem láttak) az ujjukon kapott tapintási ingert úgy, hogy a körmükről vagy az ujjbegyükről készült fényképen megjelölték a megfelelő pozíciót.
A csoport másik felét ugyanerre kérték, de az ujjaikat és a körmeiket pálca helyett egy fonallal érintették. Ez lehetővé tette, hogy minden egyes alkalommal egyenletesen kis mennyiségű nyomást gyakoroljanak.
Annak érdekében, hogy egy adott ujjon túlmutató általánosításra kerüljön sor, az első kísérletet a középső ujjakkal, a másodikat pedig a hüvelykujjakkal végezték el.
„A lokalizációs teljesítmény a körmön minden vizsgált résztvevő esetében a véletlen szint felett volt, és nagyjából összehasonlítható volt magának az ujjbegynek a teljesítményével”
– állapította meg Longo.
Ez annak ellenére van így, hogy a körmeink végén nincsenek érintésérzékelő receptorok. A bőrünk mechanoreceptorokat tartalmaz, amelyek különböző ingerekre reagálnak, beleértve a hőmérsékletet és a nyomást. Míg egyes nyomásreceptorok a legkisebb nyomásra aktiválódnak, másoknak erősebb behatásra van szükségük ahhoz, hogy az idegeken keresztül jelet küldjenek, hogy figyelmeztessenek egy fizikai jelenlét közvetlen közelségére.
De a kezünkben tartott botra gyakorolt érintést is képesek vagyunk lokalizálni, mint például a vakok által használt botok. A tudósok tehát azt gyanítják, hogy hasonló mechanizmusok játszhatnak szerepet a körmeink távolabbi végeinél is.
„Mindkét esetben az inger pontos helyét érzékeljük annak ellenére, hogy magán az ingerelt felületen nincs semmilyen tapintási receptor”
– magyarázta Longo.
Az úgynevezett Pacini-féle testecskék mélyen a bőrünk utolsó előtti rétegében, a dermiszben találhatók. Ezek az idegvégződések érzékelik a bőrünk kiterjedt régióiban fellépő rezgésmintázatokat, lehetővé téve számunkra, hogy megértsük az eszközök tapintási helyét.
Longo úgy véli, hogy ezek az érintésérzékelő receptorok kódolhatják a körmünkről érkező érzékszervi információkat is, annak ellenére, hogy nem a körömágyunkban találhatók.
Az még mindig nem teljesen világos, hogy miért ilyen érzékenyek a körmeink, de ez a szenzomotoros funkció szerepet játszhat fajunk kivételes ügyességében, a hajhagymáink körül nemrégiben felfedezett extra érintésérzékenységgel együtt.
Longo szerint azt is érdekes lesz meghatározni, hogy ez a képesség csak a körmökre jellemző-e, vagy a lábkörmökön is pontosan lokalizálhatók-e a tapintási ingerek.
Nyitókép: Unsplash
