Jó ötlet a párom fogkeféjét használni?
A szakértők szerint sokkal kockázatosabb, mint a nyálcsere.
A legtöbbünkkel előfordult már valószínűleg, hogy egy utazás során elfelejtettünk fogkefét vinni magunkkal, de ezt csak este, a lefekvés előtti készülődéskor vettük észre, így kénytelenek voltunk a másik fogkeféjét használni. Az is lehet, hogy összecseréltük a párunk fogkeféjét a miénkkel.
Mindegy is az ok, a fontos kérdés az: ha már úgyis csókolózunk valakivel, akkor vajon mennyire nagy dolog, hogy az ő fogászati eszközeit is használjuk?
„Sok mindent szeretnénk megosztani a partnerünkkel, de a fogkefe nem tartozhat ezek közé”
– mondja Nammy Patel fogorvos.
Ennek oka, hogy a szánkban baktériumok, gombák és egyéb mikroorganizmusok milliói élnek, melyek közül sokan a csókolózás során is átvihetőek, de az egészségügyi kockázatok még nagyobbak, ha kölcsönkérünk egy fogkefét, mint a nyálcsere.
Míg csókolózáskor általában csak nyálat cserélünk – ami még mindig terjeszthet olyan dolgokat, mint a COVID és a nátha –, a fogkefe megosztása potenciálisan baktériumokat juttathat a másik szájából a véráramba.
A sörték (amelyek segítenek megelőzni a lepedék felhalmozódását és eltávolítani az ételmaradékokat a fogakról) az ínyt, egy nagyon vékony szövetrétegből álló, sérülékeny területet is súrolják. A túl erős fogmosás megbonthatja ezt a finom réteget, ami lehetővé teheti a káros baktériumok közvetlen bejutását a véráramba.
Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) szerint bármely személyi higiéniai eszköz (például borotva vagy fogkefe) kölcsönzése potenciálisan kitehet minket a vér útján terjedő vírusoknak, amelyekkel a partnerünk is fertőzött lehet, például a hepatitis B-nek vagy C-nek.
További, aggodalomra okot adó, gyakori baktériumok a torokgyulladást (Streptococcus), a fogszuvasodást (Streptococcus mutans) és az ínybetegségeket (Porphyromonas gingivalis) okozók. A csókolózás is átviheti ezeket a kórokozókat, de a kockázat általában kisebb, mivel annak során a nyelvünk nem jut be a másik fél fogainak zugaiba, ahol ezek a káros mikroorganizmusok megbújhatnak.
Egy másik figyelembe veendő tényező az, hogy ha röviddel azután használjuk a partnerünk fogkeféjét, hogy ő is használta, amíg az még kissé nedves, az növelheti a bakteriális fertőzés esélyét. Ez azért van, mert a már említett mikroszkopikus organizmusok a kutatások szerint nedves környezetben fejlődnek, így a nedves sörtéken lévő baktériumok elszaporodhatnak és hosszabb ideig életben maradhatnak.
Ez technikailag a saját fogkefére is igaz, de ez kevésbé aggasztó, mivel egyrészt valószínűleg nem mossuk újra a fogainkat, amíg a sörték nedvesek. Emellett mindenkinek egyedi szájüregi mikrobiomja van, amely a rájuk jellemző jó és rossz baktériumokat egyaránt tartalmazza. Tehát a saját kefe használata, még ha nedves is, csak visszatelepíti azt, ami már a szánkban van, nem olyan, mintha valaki más idegen baktériumoknak tennénk ki magunkat.
Sajnis azonban az önmagában még mindig nem elég a higiénia megőrzéséhez, hogy megszáradnak a fogkefe sörték. A fogorvosok szerint hidrogén-peroxiddal kellene tisztítani a kefét, hogy jelentősen csökkentsük a fertőzés kockázatát.
A legtöbb ember valószínűleg nem teszi ezt rendszeresen, és még ha a partnere ezt is teszi, nincs sok kutatás arra vonatkozóan, hogy mennyi hidrogén-peroxidot kell használni, vagy mennyi ideig kell kitenni a fogkefét ennek, hogy megfelelően fertőtlenítse azt.
Ha tehát nincs épp saját fogkefét, a legjobb, ha fertőtlenítő szájvizet használunk a baktériumok elpusztítására és fogselymet a megrekedt lábdarabok eltávolítására és a lepedékképződés megelőzésére. Ha ezek sem állnak rendelkezésre, kenjünk fogkrémet tiszta ujjunkra, és körkörös mozdulatokkal dörzsöljük át vele a fogainkat és az ínyünket.
Nyitókép: Shutterstock
