Télen általában jobban figyelünk a táplálékkiegészítőkre, de érdemes egész évben a radarunk alatt tartani a bevitelüket. Legyen szó akár egy napi D-vitamin tablettáról, egy vasvitaminról, ami segít legyőzni a fáradtságot, vagy egy magnéziumtablettáról lefekvés előtt, rengeteg kutatásokkal alátámasztott lehetőség van az egészségünk fokozására.
A probiotikumok szedése is népszerű trend mostanában, amelyek a bélrendszer egészségének fokozásától a mentális jólét javításáig számos pozitív hatást ígérnek.
„A probiotikumokat széles körben úgy reklámozzák, mint a bélrendszer egészségének gyors és egyszerű megoldását”
– osztja meg velünk Dr. Megan Rossi, a bélrendszer egészségével foglalkozó orvos, aki nagyjából mindent tud a témáról, és az iparág egyik legelismertebb szakértője. Most abba is beavatott minket, hogy miért lehet, hogy a probiotikumok nem hozzák az ígért eredményeket. Mutatunk öt egyszerű okot, amiért a probiotikomaid nem biztos, hogy működnek.
1. Túl sok törzs verseng egymással
Minden probiotikus törzs alapvetően egy-egy másfajta baktériumtípus, és több tízezer van belőlük. Lehet, hogy az általad szedett probiotikumban túl sok törzs van összekeverve, és ezért a baktériumok versenyezhetnek egymással, ami befolyásolja a termék általános hatékonyságát.
2. Nem csak akkor szeded őket, amikor szükséged van rájuk
Egy fogyasztói felmérésből az is kiderült, hogy a nők 56%-a szed probiotikumokat az „általános bélrendszeri egészsége és emésztése” miatt – pedig a tudományos kutatások szerint, ha egészséges vagy, valójában nincs bizonyíték arra, hogy érdemes probiotikumot szedni a bélbaktériumodra. Az így használt élő baktérium-kiegészítők hatástalanok.
3. Nem megfelelő adagolást használsz
Fotó: Shutterstock
Lehet, hogy szimplán azért nem működik a probiotikumod, mert nem megfelelően adagolod. A megfelelő időben bevitt megfelelő mennyiségű baktérium döntő fontosságú ahhoz, hogy egy probiotikum hatékonyan működjön. Tanulmányok kimutatták, hogy az egészségügyi előnyök kiaknázásához biztosítani kell, hogy az adagot a klinikai vizsgálatokban használt adaghoz igazítsuk.
4. Rossz formátumot használsz
Amellett, hogy a megfelelő probiotikumtörzset a megfelelő időben kell szedni, arra is fontos odafigyelni, hogy milyen formátumú étrend-kiegészítőt iktassunk be a napi rutinunkba. Lehet, hogy az általad szedett formátum nem felel meg az igényeidnek. Megfázás és influenza esetén például a legjobb por formában bevenni – a klinikai vizsgálatok szerint ekkor kezd el hatni az orrban és a torokban anélkül, hogy befolyásolná a tüdő mikrobiomját. A hüvelyi mikrobiom számára a legjobb, ha kapszulaformátumban veszed be, hogy támogasd a dolgokat odalent.
5. Nem a megfelelő törzseket használod
Sokan nem a megfelelő baktériumtörzset szedjük ahhoz a konkrét eredményhez, amit szeretnénk látni.
Egy példa arra, hogy mennyire különböző hatásai lehetnek a probiotikumoknak: A randomizált placebo-kontrollált vizsgálatok szerint a Lactobacillus rhamnosus LGG® törzs klinikailag bizonyítottan csökkenti az antibiotikumokkal társuló diarrohea (AAD) gyomor-bélrendszeri mellékhatásait, beleértve a laza széklet, a puffadás és az ízérzészavarok előfordulását és időtartamát, amelyek gyakran előfordulnak az antibiotikumok szedése mellett.
Másrészt a nyűgös, kólikás csecsemők esetében a Bifidobacterium lactis BB-12® törzs bizonyítottan jelentősen csökkenti a sírás vagy nyafogás epizódjainak időtartamát és számát a kólikás csecsemőknél. Emellett javíthatja az alvás időtartamát, javíthatja a bélmikrobiomjukat és a székletük eredményeit.
Forrás: Marie Claire UK
Nyitókép: Shutterstock
- 8 vízhajtó étel a puffadás és a vízvisszatartás leküzdésére ›
- Emiatt a meglepő ok miatt fájhatnak a fogaid, ha beteg vagy ›
- Miért olyan jó a kefir a „második agynak”? ›
- Így édesítsd a joghurtodat, hogy növeld a probiotikus előnyeit ›
- 6 meglepő dolog, ami negatív kölcsönhatásba léphet a táplálékkiegészítőkkel ›
- Mit és mennyit együnk, ha antibiotikumokat szedünk? ›
