Ezek a stressz figyelmeztető jelei, és így kezeljük

A stressz közvetlen fizikai és mentális hatásai

Amikor stresszhelyzettel szembesülünk, szervezetünk azonnal reagál, hogy felkészüljön a veszélyre.
Ez az „üss vagy fuss” reakció néven ismert válaszreakció számos fiziológiai változást foglal magában.

Gyors szívverés és emelkedett vérnyomás

A stressz adrenalin felszabadulását váltja ki, ami növeli a szívverést és a vérnyomást. A vérerek ilyenkor összeszűkülnek, hogy több oxigént juttassanak az izmokhoz, felkészítve a testet a gyors cselekvésre.Idővel a gyakori vérnyomás-emelkedés hozzájárulhat a szívbetegségek kialakulásához. A krónikus stressz okozta tartós magas vérnyomás növeli a sztrók és a szívelégtelenség kockázatát.

Akut szorongás és pánikroham

A hirtelen fellépő stressz nyomasztó félelem vagy rettegés érzését okozhatja. A hiperventilláció, a szédülés és a mellkasi fájdalom a stressz okozta szorongás gyakori tünetei, melyet, ha nem kezelnek, a gyakori pánikrohamok krónikus szorongásos zavarokká alakulhatnak.

Rövid távú viselkedésbeli változások

A stressz különböző módon befolyásolja a viselkedést, így megzavarva gyakran a mindennapi életet és a jóllétet.

• Megváltozott étkezési szokások: Egyesek stresszhelyzetben túlzásba viszik a táplálkozást, gyakran magas zsírtartalmú, cukros ételek után sóvárogva, míg mások étvágytalansággal küzdenek, ami táplálkozási hiányosságokhoz vezet. Az étrend hirtelen megváltozása hozzájárulhat a súlygyarapodáshoz, emésztési problémákhoz vagy étkezési zavarokhoz. A stressz okozta változások a bélbaktériumokban súlyosbíthatják az emésztési problémákat, ami puffadáshoz és kellemetlenségekhez vezethet.
• Alvási zavarok: A stressz megnehezíti az elalvást és az alvás minőségét, mivel a megnövekedett kortizolszint megzavarja a természetes alvási ciklust, ami álmatlansághoz vezet, a rossz alvásminőség pedig tovább súlyosbítja a stresszt. A stressz miatti krónikus alváshiány gyengítheti az immunrendszert, így a szervezet sebezhetőbbé válik a betegségekkel szemben.

Hosszú távú egészségügyi következmények

Ha a stressz állandóan fennáll, az súlyos hosszú távú egészségügyi következményekhez vezethet:

• Krónikus betegségek kialakulása: A krónikus stressz növeli a szív- és érrendszeri betegségek, például a szívroham és a stztrók kockázatát. A magas stresszszint gyengíti az immunrendszert, így a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekre. A hosszú távú stressz emellett emésztési problémákkal, például az irritábilis bél szindrómával (IBS) is összefüggésbe hozható, de az autoimmun betegségek is fellángolhatnak a fokozott gyulladás miatt tartós stressz hatására.

Tartós mentális egészségügyi kihívások

A folyamatos stressz hozzájárul a depresszióhoz és más hangulatzavarokhoz. Az agy érzelemszabályozó képessége károsodik, ami fokozott ingerlékenységhez és szomorúsághoz vezet. Ha nem kezelik, a stressz kiégéshez, érzelmi kimerültséghez és motivációvesztéshez vezethet.

A krónikus stresszt idővel memóriavesztéssel és a kognitív funkciók csökkenésével hozzák összefüggésbe. Ennek a háttérben meghúzódó biológiai mechanizmusai a következők: A stressz nem csupán egy érzelmi állapot, hanem egy összetett biológiai folyamat is, amely a szervezet több rendszerére is hatással van.

A stresszre adott hormonális válaszok:

• A hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengely a kortizol felszabadításával szabályozza a stresszválaszt.
• A magas kortizolszintnek való tartós kitettség károsítja a szervezet azon képességét, hogy hatékonyan kezelje a stresszt.
• A krónikus stressz megbontja a hormonális egyensúlyt, ami hatással van az anyagcserére, a reproduktív egészségre és az immunrendszer működésére.
• Az emelkedett stresszhormonok férfiaknál és nőknél egyaránt hozzájárulhatnak a termékenységi problémákhoz.

(PsyBlog)

Nyitókép: Shutterstock