
Ez történik a szervezeteddel túl sok kalciumfogyasztás esetén
A kalcium a szervezetben a legnagyobb mennyiségben előforduló ásványi anyag. Az erős csontok és fogak mellett a kalciumnak sok más fontos feladata is van, például segíti az idegek és az izmok megfelelő működését, lehetővé teszi, hogy az erek összehúzódjanak és ellazuljanak, és segíti a hormonok kiválasztását.
A magas kalciummennyiség a szervezetben azonban rosszat is tehet. A vér túlzottan magas kalciumszintje, más néven hiperkalcémia, gyenge csontokhoz, emésztési problémákhoz, veseproblémákhoz és számos más tünethez vezethet, az enyhétől a súlyosig.
„A hiperkalcémia az az állapot, amikor túl sok kalcium van a vérben”
– mondja Samantha MacLeod regisztrált dietetikus.
Egy átlagos felnőttnek naponta körülbelül 1000 milligramm kalciumra van szüksége, míg idősebb korban (51 éves és idősebb nőknek és 71 évesnél idősebb férfiaknak) napi 1200 mg-ra.
A tejtermékek, mint a tej, a sajt, a joghurt és a kefir a leggazdagabb kalciumforrások az étrendünkben. Ha azonban nem fogyasztjuk ezeket, akkor a csontos szardíniában és lazacban, valamint a kalciummal dúsított szójatejben, diótejben, tofuban és narancslében is bőven találni kalciumot. Kisebb mennyiségben brokkoliból, edamame-ból és kalciummal dúsított gabonafélékből is hozzájuthatunk.
Az 1000 mg kalciumnál több fogyasztása magas kalciumszintet eredményezhet a vérben. A National Institutes of Health (NIH) szerint azonban az egészséges felnőttek számára teljesen biztonságos, ha naponta legfeljebb 2500 mg kalciumot fogyasztanak (51 év felettieknek 2000 mg-ot).
A túl sok kalcium rendkívül veszélyes lehet, ezért szervezetünk keményen dolgozik azon, hogy a vér kalciumszintjét egy nagyon szűk tartományban tartsa. Utóbbi a mellékpajzsmirigyeknek köszönhető, melyek a parathormon vagy paratiroid hormont (PTH) termelik. A PTH a D-vitaminnal együtt gondosan szabályozza a szervezet kalciumszintjét. A vér kalciumszintje általában akkor emelkedik, ha a mellékpajzsmirigyek nem működnek megfelelően, így ez valószínűleg nem jelent problémát, hacsak valakinek nincsenek bizonyos alapbetegségei.
A legtöbben eleve nem fogyasztunk elég kalciumot – két liter tejet kellene meginni ahhoz, hogy túllépjük a 2500 mg-os felső határértéket, így nem valószínű, hogy bármelyikünk is túl sokat kapna a természetes kalciumban gazdag élelmiszerekből.
A táplálékkiegészítőkkel azonban már más a helyzet, mivel azok gyakran nagyobb mennyiségű kalciumot tartalmaznak, mint amennyit az élelmiszerekből kapnánk. Így a kalciumtartalmuk gyorsan összeadódhat, különösen, ha kalciumban gazdag étrend mellett szedjük őket.
A hiperkalcémia tünetei
A hiperkalcémiát nehéz észrevenni, mert gyakran nem okoz tüneteket, legalábbis a korai szakaszban nem. A hiperkalcémia enyhe esetei gyakran tünetmentesek, közepes vagy súlyos esetei fáradtságot, gyengeséget, hányingert, hányást, székrekedést, túlzott szomjúságot és gyakori vizelést, koncentrációs zavarokat, memóriazavarokat, csont- és izomfájdalmat, csonttörést és vesekövet okozhatnak”
– magyarázza Dr. Sarina Bains, a New Jersey-i Atlantic Health System részét képező CentraState Medical Center Atlantic Medical Group endokrin sebésze.
Szélsőséges esetben a hiperkalcémia veszélyes szívritmuszavarokat is okozhat. Bármilyen riasztóan hangzik is, ez rendkívül ritka, az emberek mindössze 1-2%-át érinti, és szinte mindegyiküknek olyan egészségügyi állapota van, amely hajlamosítja őket erre.
A hiperkalcémia leggyakoribb oka az elsődleges hyperparathyreosis [PHPT], amikor a nyakban található mellékpajzsmirigyek túlműködnek, mondja Bains. Ez túl sok mellékpajzsmirigyhormont termel, ami a kalciumszint emelkedését okozhatja. Valójában a hiperkalcémiában szenvedő emberek 90%-ának vagy PHPT-je van, vagy olyan rákos megbetegedése, amely hatással van a mellékpajzsmirigyek működésére.
A hiperkalcémiának azonban más okai is lehetnek, például:
- A kalcium- vagy D-vitamin-kiegészítők túlzott használata
- Bizonyos rákos megbetegedések, különösen a tüdő- vagy emlőrák
- Egyes gyógyszerek, például lítium vagy tiazid diuretikumok
- Pajzsmirigy-túlműködés
- Vesebetegség
- Olyan genetikai állapotok, amelyek károsítják a szervezet kalciumszabályozó képességét
- Fertőzések és betegségek, például szarkoidózis, tuberkulózis és Paget-kór.
Nyitókép: Shutterstock