A Netflix új slágerfilmjét Elon Musk is imádná – és pont ez a probléma
A sci-fi-kben a mesterséges intelligencia már régóta téma. A Blade Runnertől a Csillagközi rombolóig a műfaj újra és újra figyelmeztetett minket az Istent játszó ember veszélyeire; de már a több mint 200 éves Frankenstein is erre hívta fel a figyelmet. Az Atlas, a Netflix jelenleg népszerű filmje szintén a mesterséges intelligenciát állítja célkeresztbe, de vajon tud-e újat mondani róla?
Az alapfeltevés elég egyszerű. A film elején a Föld bolygót egy Harlan nevű „AI-terrorista" rázza meg, akit a Marvel-sztár Simu Liu alakít. Emberek milliói halnak meg; Harlan pedig elmenekül a bolygóról robotikus csatlósaival. Néhány évtizeddel később az elemző Atlas Shepherd (Jennifer Lopez) küldetésre indul, hogy levadássza ezt a robotikus Oszama bin Laptopot, aki egy távoli bolygón rejtőzik. Miután a kezdeti katonai művelet balul sül el, a mech-ruhájában lévő AI-rendszer segítségére kell támaszkodnia – akit a Smith becenévvel illetnek.
Smith az, aki az akadályoknál Shepherd segítségére siet; a film végére pedig a nő teljesen megtér, és az AI egyház apostolává válik. Ami kezdetben félelemkeltésre szolgál, végül egy nehézkes propagandaműként végződik. Az előítéletek leküzdésének története kerekedik ki a filmből, amelyben az előítéletek valójában mindvégig teljesen jogosak voltak.
A mesterséges intelligencia egyre nagyobb vitát vált ki; néhány év alatt a sci-fi messzire elrugaszkodott koncepciójából aggasztó és fejlődő valósággá vált, és a munkajogok és a plágium körüli aggodalmak zűrzavarát idézte elő, különösen a kreatív szférában. Ez természetesen a mainstream médiában is kezd tükröződni. A mesterséges intelligencia ma már rendszeresen felbukkan a nagy költségvetésű akciófilmekben, mint például a Mission: Impossible - Leszámolás - Első Rész, amelyben Tom Cruise az „algoritmus" nevű, ködös mesterséges intelligencia-gonosz ellen száll szembe. Bár mindig is voltak világos és sötét árnyalatai ezeknek a filmeknek – a Blade Runner például azt állítja, hogy a mesterségesen intelligens androidok érzelmileg „emberibbek" lehetnek, mint hús-vér társaik –, kevés nyúlt olyan tompa beletörődéssel a témához, mint az Atlas.
Elon Musk, a mesterséges intelligencia hosszú távú támogatója óhatatlanul eszünkbe juthat a film nézése közben. Az a döntés, hogy a fiktív ember és mesterséges intelligencia közötti interfész-technológiát Neural Linknek nevezik, szintén őt idézi (a kifejezés a Neuralink, a Musk által kifejlesztett kísérleti technológia homonimája, amely egy élő ember agyába sebészi úton beültetett számítógépes chipet jelent). Könnyen elképzelhető, hogy Musk támogatja ezt a filmet. A film végi jelenet, amelyben Shepherd végül megenyhül, és a Neural Linket a fülére erősíti, életmentő döntésnek bizonyul. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos valós aggályokat – nevezetesen, hogy a kapitalizmus az emberi munkaerő kizsákmányolásának eszközeként fogja alkalmazni – kicsit sem érinti a film.
Annak ellenére, hogy a Netflix listájának élére került, a filmet a kritikusok kevésbé díjazták, sokan a CGI-hangsúlyos produkciót és a gyenge, nem meggyőző forgatókönyvet kifogásolták.
Forrás: Independent
Nyitókép: Netflix
