5 ok, ami miatt a művészet boldogabbá és egészségesebbé tehet minket

A kutatások ismételten alátámasztják a művészet és az öröm közötti kapcsolatot, és számos más mentális és fizikai egészségre gyakorolt jótékony hatást is kínálnak. A legújabb tanulmányok szerint a művészettel való foglalkozás segíthet enyhíteni a depressziót, a függőséget, az antiszociális viselkedést és még sok mást, ennek ellenére nagyon kevesen használják ki ezeket az életet megváltoztató előnyöket.

A Pew Research Center 2021 tavaszán 17 országban, 19 000 felnőtt megkérdezésével végzett felmérése szerint az amerikai válaszadók mindössze 10 százaléka mondta, hogy értelmet talál a hobbikban és a kikapcsolódásban, beleértve a múzeumba járást vagy általában a szórakozást. Ez az arány a briteknél 22 százalékra, a svédeknél 19 százalékra, az ausztrál válaszadóknál pedig 18 százalékra emelkedett.

Íme öt ok, amiért a szórakozástól ódzkodó többségnek érdemes lehet megfontolnia, hogy néha-néha ecsetet ragadjunk vagy egy jó kiállítást megnézzünk – ha nem is feltétlenül a művészet szeretete, de a jólkétünk érdekében.

1. A művészeti elkötelezettség jobb egészséghez vezet

Jess Bone, a University College London epidemiológiai és statisztikai kutatója, aki kollégáival együtt kiterjedt kutatásokat végzett a művészetek és a jó közérzet témakörében, a következőket mondta az Artnet Newsnak:

„Azt hiszem, az emberek nagyjából tisztában vannak azzal, hogy a művészeti tevékenységnek lehetnek bizonyos előnyei, de azt hiszem, nem mindig gondolnak arra, hogy milyen széles körűek lehetnek a hatások.”

Megdöbbentő azoknak a területeknek a listája, amelyeken a művészetek fogyasztása javíthat vagy enyhíthet. Ezek között van Bone szerint az élettel való elégedettség, az életcél, a pozitív és negatív hatások, a boldogulás, a magány, a társadalmi támogatás, az önbecsülés, a depresszió, a kognitív hanyatlás, a demencia, más egészségügyi viselkedések, a gyermekkori alkalmazkodás, az érzelemszabályozás, a krónikus fájdalom, a gyengeség és a korai halálozás.

2. Csökkent szerhasználattal jár együtt

A közös sztereotípia egy másik csavarjaként a kulturális elkötelezettség az alkohol és a dohányzás – de nem a marihuána – fogyasztásával jár együtt a 12–17 évesek körében (egalábbis rövid távon), állapította meg Bone és munkatársai nemrég. A tanulmány „megerősíti a művészetek és a kulturális elkötelezettség, valamint a szerhasználat közötti összefüggéseket az Egyesült Államokban élő serdülők körében” – írták.

Azt is hangsúlyozzák azonban, hogy idővel a különbség csökkent, majd teljesen eltűnt.

„További vizsgálatot igényel, hogy az ezekben a tevékenységekben való tartós részvétel differenciáltan befolyásolja-e a szerhasználat kockázatát”

– írták.

Egy másik, a National Endowment for the Arts 2020-ban készített jelentése több évtizedes kutatásokat és több száz tanulmányt elemzett a művészetekről és a függőségről, a felépülésről és a fájdalomkezelésről.

„A kutatások azt mutatják, hogy a művészetekben való részvétel jelentősen pozitív hatással van a fizikai tünetekre, a pszichológiai egészségre és a társas kapcsolatokra”

– áll a jelentésben. (A jelentés nagyrészt a zeneterápiára összpontosított, és jelezte, hogy a művészetterápiával kapcsolatban további kutatásokra van szükség.)

3. Csökkentheti az idősebb felnőttek depresszióját

Egy 2020-as, hat, összesen mintegy 50 000 résztvevőt vizsgáló tanulmány szisztematikus áttekintése szerint egyre több bizonyíték van arra, hogy a művészetek és a kulturális szerepvállalás csökkentheti a depresszió kialakulásának valószínűségét. A hatból öt írás megerősítette a művészeti szerepvállalás és a depresszió csökkenése közötti összefüggést.

Ugyanakkor nehéz lehet a résztvevők saját emlékeire támaszkodni a mentális állapotukkal kapcsolatban egy bizonyos idő alatt, jegyezte meg Bone.

4. Elrettenthet a serdülőkori helytelen viselkedéstől

Amikor Bone és munkatársai egy korábbi tanulmány több mint 8500 szülő és közel 300 iskola adatait böngészték át, azt találták, hogy azok a serdülők, akik részt vettek iskolán kívüli művészeti programokban, általában jobban boldogultak, mint azok, akik nem vettek részt, és minél többen tették ezt, annál jobban. Érdekes módon azonban ez a megállapítás nem vonatkozott az iskolai művészeti programokra.

A szülők 47 százaléka, akik azt mondták, hogy gyermekeik ötödik osztályban részt vettek iskolán kívüli művészeti programokban, arról számolt be, hogy nyolcadik osztályra gyermekeik érzelmi állapota javult, kevesebb viselkedési problémával, valamint kevesebb hiperaktivitással, figyelmetlenséggel és társas kapcsolati nehézséggel küzdöttek a szülők másik 53 százaléka által beszámoltakban tapaszaltak szerint. Az iskolák arról is beszámoltak, hogy az iskolán kívüli művészetekkel foglalkozó diákok kisebb valószínűséggel lógtak az órákról, vettek részt fizikai összetűzésekben, loptak, vandálkodtak, erőszakoskodtak vagy zavarták meg az órákat.

„A művészetek hatékony kockázatcsökkentő stratégiát jelenthetnek”

– állapították meg a szerzők.

5. Boldogabbá tehet

„Boldoggá tesznek a művészetek?”

– tette fel a kérdést egy 2018-as tanulmány. A válasz szerint attól függ. A sok hasonló művészeti eseményen való részvétel kevesebb boldogságot eredményezett, míg a művészeti események szélesebb típusainak látogatása, még ha ritkábban is, több boldogsággal korrelált.

Mindent egybevetve, a művészeteknek viszonylag szerény, de még mindig jelentős hatása van a boldogságra – állapították meg. Mivel a művészeti események széles skálája ilyen kulcsszerepet játszott, a kutatók szerint „a művészetek boldogságra gyakorolt hatása túlmutat a puszta menekülésen vagy átmeneti megkönnyebbülésen, és azt sugallhatja, hogy a látogatás változatossága a fontos”.

Egy másik, 2013-as tanulmány úgy próbált választ adni a kérdésre, hogy magukat a művészeket vizsgálta. A dán, angol és svájci kutatók azt találták, hogy bár az európai művészek általában alulfoglalkoztatottak, alulfizetettek és depressziósak, átlagosan magasabb munkahelyi elégedettséget mutatnak, mint a nem művészek, elsősorban a nagyobb autonómiának köszönhetően (az Egyesült Királyságban a különbségek marginálisak voltak, de kontinensszerte kifejezettebbek).

Koreai kutatók eközben tavaly megállapították, hogy a művészeti alkotások megtekintése valóban hatással van a boldogságra, de ez függ az egyén gazdasági helyzetétől. Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők az előadóművészetek és a filmek látogatásának előnyeit tapasztalták, míg a tehetősebb nézők a vizuális művészeti élményekben látták a boldogság előnyeit.

„Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az alacsony jövedelműek nagyobb valószínűséggel élvezik az olyan művészeti és kulturális tevékenységeket, amelyek könnyebben hozzáférhetőek és alacsonyabb alternatív költségekkel járnak, de nem igényelnek magas kulturális tőkét”

– összegezték a kutatók.

Nyitókép: Shutterstock / SeventyFour