Pilóta felszállás előtt

Ezek a pilóták alacsony pontszámot értek el egy pszichológiai tulajdonságban

Az érzelmi intelligencia hatékony eszköz, segít eligazodni nemcsak saját, hanem barátaink, családtagjaink, munkatársaink és az idegenek összetett érzelmi világában is. De mi van akkor, ha a munkánk többnyire egy érzelemmentes géppel való interakcióból áll?


A pilóták esetében kulcsfontosságú a kiváló koncentráció, memória és helyzetfelismerés, de mennyi érzelmi intelligenciára van szükségük?

Bár az érzelmi intelligenciával kapcsolatban általában rengeteg kutatás született, a Zachary Dugger őrnagy, az Egyesült Államok Katonai Akadémiája (USMA) oktatója által vezetett kutatócsoport szerint kevés tanulmány vizsgálta annak repüléssel kapcsolatos szerepét.

Hogy választ kapjanak erre a kérdésre, Dugger és kollégái számos repülési szervezet pilótáival vették fel a kapcsolatot az Egyesült Államokban, és 44 önkéntest toboroztak, akik kitöltöttek egy, az érzelmi intelligenciát mérő kérdőívet, derül ki a ScienceAlert cikkében.

Az érzelmi intelligencia a saját érzelmek azonosításának és szabályozásának képességét és azt mutatja, hogy felismerjük más emberek érzelmeit és együtt tudunk érezni velük.

Az érzelmi intelligenciát két fő modell, a jellemzői és a képességei alapján mérik. Az új tanulmány az érzelmi intelligencia jellemzőire koncentrált, melyet a szerzők az érzelmi észlelések egy konstellációjakét határoznak meg, amit kérdőívekkel és értékelő skálákkal értékelnek.

Számos tanulmány vizsgálta már különböző kontextusban a vonásjellegű érzelmi intelligenciát, jegyzik meg a szerzők, melyet erős összefüggésbe hoztak olyan viselkedésekkel, amelyek a pilóták készségkészletének kulcsfontosságú összetevőit képezik, beleértve a vezetést, a mentális szívósságot és a stresszkezelést. Hozzáteszi, hogy ennek ellenére nagyon kevés kutatás vizsgálta közvetlenül a vonásjellegű érzelmi intelligenciát a pilóták körében.

A kutatók két tanulmányt idéznek, melyek érintették a témát, és bár megállapították, hogy a vonásjellegű érzelmi intelligencia pozitívan kapcsolódik a pilóták képzési teljesítményéhez és a biztonságos állampolgári magatartáshoz, mindkettő katonai pilótákra korlátozódott, és egyik sem hasonlította össze a pilóták érzelmi intelligenciáját a civil emberekével.

Mivel a kutatások azt sugallják, hogy más személyiségvonások is befolyásolják a pilóták sikerét, például az extraverzió és a neuroticizmus, Dugger és kollégái úgy gondolják, hogy az érzelmi intelligencia alulértékelt szerepet játszik, amit érdemes megvizsgálni.

A kísérletben részt vett 44, 24 és 67 év közötti pilóta között, akiknek repülési tapasztalata 150 órától több mint 5000 óráig terjedt, voltak merevszárnyú és forgószárnyas pilóták is, de mindannyiuknak rendelkezniük kellett jelenleg érvényes repülési képesítéssel. A kontrollcsoportban 88 személy vett részt, akik nem pilóták voltak, és akik a TEIQue kérdőívet kitöltő személyek amerikai adatállományából kerültek ki.

A kutatók a résztvevőket az életkoruk, nemük, etnikai hovatartozásuk és végzettségük alapján egyeztették, így ellenőrizni tudták azokat a tényezőket, amelyekről kimutatták, hogy befolyásolják az érzelmi intelligencia tulajdonságait.

A pilóták is kitöltötték a TEIQue kérdőívet, amely az érzelmi intelligencia jellemzőit méri 153 állítással való egyetértés értékelésével. A teszt az érzelmi intelligencia négy fő tényezőjét – jóllét, érzelmesség, szociabilitás és önkontroll –, valamint 15 további specifikus aspektust tartalmaz.

Az eredmények azt mutatták, hogy a pilóták következetesen alacsonyabb pontszámot értek el, mint civil társaik az érzelmi intelligencia általános jellemzői, valamint a jóllét, az érzelmesség és a szociabilitás tekintetében. Nem találtak szignifikáns különbségeket azonban az önkontroll pontszámokban a pilóták és a nem pilóták között.

Pontosan nem lehet tudni, mik a különbségek okai, de a kutatóknak van néhány magyarázata. A jóllét, érzelmesség és szociabilitás faktorai az érzelmi képességek pozitív értékelésével vannak összefüggésben, és amikor túlzásba viszik, akkor ez a kezdetben előnyös önértékelés néha nárcizmusba és önhittségbe torkollik, írják a szerzők.

A kutatók szerint a pilótáknak óvatosnak, egyenesnek és visszafogottnak kell lenniük a munkájukban, ami más gondolkodásmódot eredményezhet a nagyobb önreklámozásra ösztönző munkakörökhöz képest. Ez lehet a magyarázat a katonai vezetők viszonylag alacsony pontszámára. Hozzáteszik azonban, hogy a pilóták egy olyan szervezeti kultúrához is tartoznak, amely gyakran a sebezhetetlenség benyomását és az emberi gyengeséggel szembeni ellenállást jutalmazza.

A pilótákat régóta összekapcsolják a férfias kultúrával, amely az agressziót, a versengést és a teljesítményorientáltságot hangsúlyozza. A gyakorlatban a pilóta kiválasztás és a kiképzés olyan pilótákat, elsősorban férfiakat, de nőket is eredményezhet, akik beleillenek ebbe a kultúrába.

Az új tanulmánynak van néhány figyelemre méltó korlátozása. A 44 pilótából álló minta mérete például kicsi, és nem elég sokszínű: A kísérletben részt vevő pilóták többsége férfi (93 százalék), fehér (91 százalék), és legalább valamilyen főiskolát végzett (98 százalék).

Továbbá a pilóták nagy része jelenleg vagy korábban katonai repülőszemélyzet tagjaként szolgált, ami aláássa a tanulmány azon képességét, hogy túllépjen a korábbi tanulmányok katonaközpontú fókuszán. Ettől függetlenül, a kutatók szerint a vizsgálat fontos lépés a pilóták érzelmi intelligenciájáról szóló információk hiányának pótlásában.

„Bár feltáró jellegűek, ezek az eredmények ígéretes utakat mutatnak a jövőbeli, a nemzetközi repülés tágabb ágazatában végzett, a tulajdonságokkal kapcsolatos EI-kutatás számára”

– írják a szerzők, akik hozzáteszik, hogy a további hasonló kutatások segíthetnek a pilótaképzés és a szervezeti kultúra javításában, és olyan pilótákat hozhatnak létre, akik jobban felkészültek a repülési feladatokra, és a biztonság, teljesítmény és az általános elégedettség javulásához vezetnek.

Nyitókép: Shutterstock