Mostanra valószínűleg már tisztában vagy a stressz jeleivel − izzadó tenyér, szapora szívverés és a „tennivalók" állandó listája, ami végigfut az agyadon. De azt tudod-e, hogyan csökkentheted a stresszt a különösen nehéz időszakokban?
Ne izgulj, nem vagy egyedül: az új statisztikák szerint az Egyesült Királyságban több ember stresszel, mint valaha. A CIPHR szerint minden 14. brit felnőttből egy érzi magát stresszesnek minden egyes nap − ez elég sok. Dr. Lillian Nejad klinikai pszichológus a Marie Claire-rel osztotta meg egyszerű receptjét, amivel csökkentheted a stresszt. Olvasásra fel!
1. Progresszív izomrelaxáció (PMR)
Kipróbálnád a leginkább bizonyítékokon alapuló relaxációs technikát? Akkor ne keress tovább. A progresszív izomrelaxáció az izmok szisztematikus megfeszítését és ellazítását jelenti az egész testedben, így mélyen ellazultnak érzed magad utána.
A relaxációs gyakorlatok segítenek kiváltani a „relaxációs választ", felszabadítva a feszültséget a testből és az elméből egyaránt. Csökkentik a stressz és a szorongás tüneteit, és javítják az általános jólétet azáltal, hogy lelassítják a száguldó gondolatokat, elterelik a figyelmedet a rágódástól, és önbizalmat adnak a kihívást jelentő helyzetekben való helytálláshoz.
2. Térj vissza a természethez!
A természet nemcsak a stresszt csökkentheti, és javíthatja a mentális és fizikai egészségedet, de fokozhatja a kognitív képességeidet, növelheti az energiádat, és segíthet a jobb teljesítményben is.
A zöld területeken (parkokban vagy erdőkben) és kék területeken (tenger vagy tavak) vagy azok közelében való tartózkodás javítja a kognitív funkciókat a gyermekek és felnőttek körében, beleértve a figyelmet, a munkamemóriát és a kognitív rugalmasságot. A kutatások azt javasolják, hogy hetente legalább 120 percet töltsünk a természetben.
3. Nézz meg egy régi filmet, vagy olvass újra egy könyvet!
Fotó: Shutterstock
Kiderült, hogy a régi kedvencekhez fordulás enyhíti a stresszt és megvigasztalhat minket. Megnyugtatónak találjuk őket, mert ismerősek számunkra. A biztonság az érzelmek és az életünk felett érzett kontrollt ad.
4. Szorítsd határok közé az aggodalmat!
Ha stresszelsz, aggódsz is – ilyenkor eláraszt az összes „mi lenne, ha" és „ha csak". Ennek ellenére az aggodalomnak – illetve a stressznek és a szorongásnak − célja figyelmeztetni minket a lehetséges problémákra, hogy megoldhassuk azokat. Az „aggodalomra szánt idő" elkülönítése egy pszichológiai stratégia, amely segít határokat szabni az aggodalmaknak.
Ha azt mondod magadnak, hogy holnap délután 5 órakor fogsz aggódni emiatt a dolog miatt, az agyad tudja, hogy időt szakítottál arra, hogy azon a problémán gondolkodj, így el tudod engedni.
5. Tarts szünetet!
Ez kulcsfontosságú, különösen akkor, ha nyakig benne vagy a stresszben, és úgy érzed, nincs időd magadra. Már öt perc kihagyás is jótékony hatással lehet a mindennapjaidra.
A stressz csökkentése érdekében fontos a munkától távol töltött idő. A szabadság jót tesz a mentális és fizikai jólétünknek, segít csökkenteni a stresszt, javítja az alvásunkat, és csökkenti a szívbetegségek és a cukorbetegség kockázatát, a környezetváltozás pedig fokozza a kognitív képességeket, a kreativitást és a tanulási képességet is.
6. Tégy egy kedves cselekedetet!
Mások boldogságához való hozzájárulás valójában a saját jólétérzetedet is növeli, mind fizikailag, mind érzelmileg. Amikor kedves vagy egy másik emberrel, az agyad öröm- és jutalomközpontjai aktiválódnak. A tested a jó közérzetet keltő hormonok és neurotranszmitterek (oxitocin, szerotonin és dopamin) termelődésével reagál, ami csökkenti a vérnyomásodat, növeli az optimizmusodat, megnyugtat.
Nyitókép: Shutterstock
