Az ország több okból is folyamatosan magasan szerepel a boldogságot mérő World Happiness Report rangsorában.
A jelentés szerint a Dániában élő hatvan év felettiek érzik magukat a legjobban. Az ország a 60 év felettiek körében az első helyet szerezte meg, és összességében a második helyen áll, Finnország mögött, írja a HuffPost.
Bár nyilvánvalóan nem minden dán boldog a nap 24 órájában, az ország bizonyos társadalmi normái megkönnyítik ezt. A szakértők szerint egyes viselkedési formák és hiedelmek is táplálják az örömöt az országban.
Skandináv jóléti állam
„Azt hiszem, a bizonyítékok elég egyértelműek... nagyobb valószínűséggel leszel elég boldog, ha jóléti államban élsz, mint ha nem”
– mondja Søren Harnow Klausen, a Dél-dániai Egyetem Kultúratudományi Tanszékének filozófiaprofesszora.
Bár a rendszernek megvannak a hátrányai, összességében nagyobb pénzügyi szabadságot biztosít. Az oktatás, beleértve a főiskolát is, ingyenes, akárcsak az egészségügyi ellátás és az otthoni ápolás, magyarázza hozzá Klausen.
Ráadásul minden idős dán állampolgár alapvető szükségleteit a kormány nyugdíja fedezi, teszi hozzá Lars Larsen, az Aarhusi Egyetem pszichológia és viselkedéstudományok tanszékének professzora.
Szerinte ezen intézkedések hiánya sok országban gyakran korlátozza az idősek szabadságát, de Dániában nem annyira, és különösen kevés van belőlük a 60-75 éves korosztály számára. Emellett pénzügyileg erős országról van szó, hosszú a várható élettartam és alacsony a korrupció szintje, ami pedig lehetővé teszi, hogy az emberek boldogságának alapszintje is magasabb legyen.
„Egy másik dolog, ami nagyon fontos, az a boldogság egyenlősége, és ez magas. Nehezebb boldognak lenni, ha mások nem azok, és ezért látjuk, hogy egyes gazdag nemzetek nem érnek el olyan magas pontszámot, mint amilyet várnánk”
– magyarázza Larsen.
Vagyis, még akkor is, egy jómódú ország lakosának is csökkenhet a saját boldogsága, ha azt látja, hogy másoknak nem olyan jó a helyzete, és senki nem tesz semmit azért, hogy ezen változtasson. Larsen szerint ez lehet az oka annak, hogy az Egyesült Államok soha nem vezetik ezeket a listákat.
Fotó: Shutterstock
„Egyszerűen azért, mert az emberek nem olyan egyenlőek, és nem számíthatnak jólétre, ha nem megy nekik jól.”
Bár vannak bizonyos társadalmi és kulturális normák, amelyek az emberek boldogságának magasabb alapszintjét teremtik meg Dániában, ez nem jelenti azt, hogy ott mindenki boldog.
„Az általános nemzeti boldogság alatt természetesen sok egyéni különbséget látunk, és még ha nagyon jó körülmények között nevelkednek is, előfordulhat, hogy baleset történik, vagy például pszichiátriai betegségben szenvednek, ami természetesen kihat a boldogságukra”
– magyarázza Larsen.
A legtöbb ember életének elején és végén a legboldogabb
Általában az öregedéssel összefüggő tényezők, mint például a kognitív funkciók vagy a tanulási képesség, egy fordított U alakban jelennek meg, mutat rá Larsen, melyek gyakran a középkorban érik el csúcspontjukat.
A boldogságra azonban ennek az ellenkezője igaz, „vagyis az ember az élete közepén a legkevésbé boldog, és korán és későn boldogabb”.
„Ha az idősek alapvető szükségletei kielégülnek, ahogyan Dániában összességében, akkor boldogok. Miért van ez így? Talán azért, mert megszabadulnak számos felelősségtől és a középkorban tapasztalt stressztől, mint például a kisgyermekek nevelése, az idős szülők gondozása, a munkahelyi előmenetel miatti aggodalom stb. És ahogy az emberek öregszenek, általában nagyobb jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy emlékezzenek életük pozitív aspektusaira, és kevesebbet a negatív aspektusokra.”
A kutatások szerint emellett az idősebb emberek nagyobb fokú rugalmasságot is kifejlesztenek a veszteséggel való megbirkózás és az idősebb korban gyakoribbá váló krónikus egészségügyi állapotok diagnózisok elfogadása érdekében.
Elősegítik a jó kapcsolatokat, és kizárják a rosszakat
Klausen szerint az idősek válogatósak abban, hogy kivel töltenek időt, és ez valójában jót tesz a boldogságuknak.
„Nem akarják az idejüket kevésbé kifizetődő kapcsolatokra pazarolni, nem akarnak többé annyi baromságot hallani. És szerintem olyan gondolkodásmódot lehet kialakítani, amely révén jobban koncentrálnak arra, aminek valóban belső értéke van, például a mély személyes kapcsolatokra.”
A kutatások azt mutatják, hogy a szoros kapcsolatoknak nagy szerepe van a jóllétben és az általános életelégedettségben, és a tartalmas kapcsolatok még a depresszió kockázatát is csökkenthetik.
Nyitókép: Unsplash
