4 hét wellnessre küldik a fáradt szülőket ebben az országban
Szülőnek lenni kétségkívül fárasztó, és ha ehhez még hozzáadjuk a karrier, a háztartás, plusz esetleg a támogatás nélküli egyedülálló szülői létet vagy a beteg szülők ápolását, a kiégés gyakorlatilag garantált.
Mielőtt észrevennék, a szülők az orvosnál találják magukat az álmatlanság, a pánikroham, a depresszió tüneteivel vagy olyan fizikai problémákkal, mint a hátfájás, az ízületi gyulladás vagy az ízületi fájdalom.
A németországi szülők betegségeire azonban nem feltétlenül tablettákat vagy krémeket írnak fel.
A szerencsésebbek orvosi utasításra négyhetes gyógyfürdőzésre indulhatnak a tengerpartra vagy a hegyekbe.
Németországban nagy múltra tekint vissza az úgynevezett Kur, azaz kúra, amely gyakran a különböző betegségek gyógyítását célzó hosszabb pihenésekből áll.
A kúrák színhelye a Heilbad, azaz gyógyfürdők, olyan fürdővárosokban, mint Baden-Baden, Wiesbaden, Bad Ems, mely helyeken évszázados múltra tekint vissza a gyógyító forrásokban való fürdőzés.
Németországban mintegy 350 kijelölt fürdőváros található, amelyek közül sok az UNESCO világörökség részét képezi.
Ezeket az évszázadok során a királyi család és a felsőbb körök, de a beteg emberek is látogatták Európából és a világ minden tájáról, akik mind Németországba utaztak, hogy pihenjenek és gyógyuljanak a ma már wellness-központoknak nevezett gyógyfürdőkben.
A megelőző, valamint a helyreállító ellátásra összpontosító Kur gyakran a kiégett szülőket célozza meg. Az anya és gyermeke, illetve apa és gyermeke-kúrákra a német állampolgárok négyévente jogosultak – a négyhetes, mindenre kiterjedő szünetek nagy részét az egészségbiztosító fizeti.
A valóságban azonban a kúrákra leggyakrabban akkor kerül sor, amikor a szülő eljutott a mélypontra. Ez történt az észak-németországi Elmshornból származó Cécile Poirot rendőrtiszttel.
„Akkoriban még a volt férjemmel és lányom apjával éltem, körülbelül 220 km-re Hamburgtól, ahol dolgoztam, és az egyik államból a másikba költözés rendkívül nehéz a rendőrségnél. Ezért gyakran hajnali 2-kor Hamburgba hajtottam a korai műszakra, dolgoztam, és délután vagy este visszamentem”
– mesélte Poirot a CNN-nek.
Miután több évig így dolgozott, a nőnek súlyos alvásproblémái lettek.
„A hamburgi rendőrségnél vannak úgynevezett 'Gesundheitslotsenek', olyan emberek, akiknek az a feladatuk, hogy figyeljék a lehetséges problémákat, és megpróbáljanak segítséget nyújtani a jólétünkkel kapcsolatban. Szomorú állapotomra felhívták a figyelmet, és az orvosom négyhetes kúrát írt elő nekem és az akkor 6 éves lányomnak egy klinikán.” Hosszú vár
Hosszú várólista
Az anya- és gyermekgyógyászat a II. világháború után kezdődött, amikor megalapították a Müttergenesungswerk (MGW) nevű, az anyák jóllétéért felelős intézet. A jótékonysági szervezetet azért hozták létre, hogy segítsen a nőknek megbirkózni az anyasággal, a munkával és azzal, hogy a háború után, amiből sok apa nem tért haza, újra a régi kerékvágásba kerüljenek.
Petra Gerstkamp, a szervezet helyettes ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az MGW egyedülálló Németországban.
„Más európai országokban nincs ilyen speciális szolgáltatási kínálat. Egyes esetekben léteznek fekvőbeteg-rehabilitációs intézkedések, de elsősorban a munkaképesség fenntartására.”
Ma a szülő-gyermek gyógyító elvonulásokat az egészségbiztosítók vagy az MGW által működtetett klinikákon kínálják, és anyák és apák számára egyaránt elérhetőek. Németországban nincs ingyenes nemzeti egészségügyi ellátás, ezért az emberek havonta fizetnek járulékot, amelyből a biztosítótársaságok által működtetett klinikákat finanszírozzák. Az MGW jótékonysági szervezet olyan gondozókat támogat, akik máskülönben kiesnének az ellátásból.
Bár a kimerültség és más fizikai és érzelmi problémák megelőzése lenne az ideális, a kezelést gyakran a kiégésre adott válaszként alkalmazzák, ahogyan Poirot esetében is történt.
Ennek oka, hogy a szülőnek bizonyos tüneteket kell mutatnia, és orvosától diagnózist kell kapnia ahhoz, hogy jogosult legyen a terápiás szünetre. Bár több mint 150 klinika található Németországban, így is várólistára kerülnek sokszor a páciensek.
Gerstkamp szerint a mentális és a fizikai tüneteket egyaránt figyelembe veszik a folyamat során.
„Olyan tüneteket észlelnek, mint az erős és gyors ingerlékenység, kedvetlenség, állandó kimerültség és fáradtság, valamint álmatlanság. Az érintettek gyakran „csak sírnak”, és általában még a kisebb, mindennapi feladatokkal is túlterheltnek érzik magukat. Fennáll a veszélye annak, hogy ezek az emberek már nem tudnak maguktól tanácsadó központhoz fordulni. Ezért az a feladat, hogy minél előbb felismerjék a megelőző és rehabilitációs intézkedések – különösen azért, mert a gyógyhelyre való várakozási idő nagyon hosszú lehet.”
Az MGW adatai szerint 2022-ben 44 525 anya és 2320 apa vett részt megelőző vagy rehabilitációs kezelésen az MGW hálózatához tartozó klinikákon. Az MGW létesítményeiben kezelt anyák többsége 36 és 45 év közötti. Az MGW statisztikái azt mutatják, hogy az anyák általában részmunkaidőben (20-35 óra), az apák pedig teljes munkaidőben dolgoznak.
Az MGW klinikáin az egyedülálló szülők aránya aránytalanul magas a társadalom teljes arányához képest. Az egyedülálló apák aránya, több mint 24%, meghaladja az általános 15%-os arányt.
Gyógyulási idő
Egy Északi-tenger melletti klinikán Poirot először próbálta ki a jógát, hosszú sétákat tett a természetben, vízi aerobikozott, de a leghasznosabbnak a pszichológussal folytatott beszélgetőcsoportokat és a spinning kerékpáros, egyéni foglalkozásokat találta.
A klinikákon, egy kezdeti felmérés után az egyéni igények alapján különböző kezeléseket, terápiákat, sportolási és pihenési lehetőségeket biztosítanak a pácienseknek. A gyermekekre napközben a szülőtől távol vigyáznak, de lehetőségük van arra, hogy bizonyos tevékenységeken együtt vegyenek részt. A kezelési tervek tartalmazhatnak orvosi diagnosztikát és kezelést, fizikai és relaxációs gyakorlatokat, egyéni és csoportos beszélgetéseket, valamint a szülő-gyermek interakciót célzó programokat.
Bár kontraproduktívnak tűnhet a kimerült szülőket gyermekükkel együtt pihentető terápiára küldeni, Gerstkamp szerint ez a lehetőség általában előnyösebb a szülők számára.
„A legtöbb anya nem csak, de természetesen azért is vállalja a kúrát a gyermekével, mert nincs más ellátási lehetőségük. Eredetileg az anyák a kúrákon mindig a gyerekek nélkül vettek részt. Az 1970-es évek óta egyre kevésbé kívánatos, hogy a gyerekeket harmadik fél gondozásába adják, annak ellenére, hogy az egészségbiztosítás a szülő távolléte idején fizeti a gyermekgondozást és a háztartási segítséget”
– mondta Gerstkamp.
Nyitókép: Unsplash
