Furcsa, de hatásos módszert találtak a templomi freskók restaurálására
Így még nem hoztak helyre festményeket és más műalkotásokat.
Pilar Bosch spanyol mikrobiológus 2008-ban a doktori címéhez szükséges kutatási témát keresve talált rá egy cikkre, amely felvetette annak ötletét, hogy a baktériumokat – Bosch szakterületét – a művészeti restaurálásban is fel lehet használn – utóbbi pedig az édesanyja szakterülete.
Ugyanebben az időben Bosch édesanyja, Pilar Roig éppen Antonio Palomino 18. századi festményeinek restaurálásán dolgozott Valencia egyik legrégebbi templomában.
Roig különösen nehezen tudta eltávolítani a ragasztót, amellyel a freskókat a Santos Juanes-templom faláról az 1960-as években végzett restaurálási munkálatok során eltávolították.
„Édesanyámnak nagyon nehéz problémát kellett megoldania, és találtam egy tanulmányt az Olaszországban a freskók tisztítására használt baktériumokról”
– nyilatkozta a Reutersnek Bosch, aki ebből a projektből írta meg a doktori disszertációját.
Több mint egy évtizeddel később a lány és az anya összefogott egy 4 millió eurós (4,46 millió dolláros) projektben, amelyet helyi alapítványok finanszíroznak, hogy a technikák egy részét felhasználják a valenciai műalkotások restaurálásához.
A mikrobiológus a baktériumokat az állati kollagénből készült ragasztóból vett minták etetésével képezte ki. A baktériumok ezután természetes módon enzimeket termelnek a ragasztó lebontására. Bosch-ék a baktériumokat ezután egy természetes algaalapú géllel keverték össze, majd a festményekre kenték – amiket az 1960-as években szedtek le a falakról, majd szögeltek vissza, még mindig ragasztóval borítva.
Három óra elteltével a gélt eltávolították, és láthatóvá váltak a ragasztómentes festmények.
„Régen szörnyű kézi munkával, meleg vízzel és szivaccsal dolgoztunk, ami órákig tartott és károsította a festményt”
– mondta a 75 éves Roig, akinek apja és nagyapja, valamint más rokonai is műtárgyvédelemmel foglalkoztak.
