IV. Henrik francia király egyik legnagyobb szerelme Gabrielle d’Estrées volt, aki az egyik legfontosabb tanácsadója is lett az uralkodónak. Gabrielle d’Estrées mindössze 17 éves volt, amikor IV. Henrik beleszeretett. A nála jóval idősebb uralkodónak ekkor már volt felesége és több szeretője is, ám Gabrielle hamar különleges helyet foglalt el az életében. A művelt és intelligens nő komoly politikai befolyással rendelkezett, és a király nyíltan vállalta kapcsolatukat. A francia vallásháborúk idején Gabrielle katolikusként arra ösztönözte Henriket, hogy térjen át a katolikus hitre. A király híres mondása szerint „Párizs megér egy misét”, majd 1594-ben elfoglalta Franciaország trónját.

Henrik el akarta venni feleségül, és Franciaország királynéjává akarta tenni szeretőjét, ezért megpróbálta érvényteleníttetni korábbi házasságát. Gabrielle már a francia királynéi szerepre készült, amikor tragédia történt: várandósan meghalt szülési komplikációk következtében.

Françoise d’Aubigné szegény körülmények közül indult, mégis XIV. Lajos francia király legfontosabb bizalmasa lett. Először a király szeretője, Madame de Montespan gyermekeit nevelte, ám az uralkodó hamar felfigyelt intelligenciájára és nyugodt természetére. Amikor Madame de Montespan kegyvesztett lett, Françoise átvette helyét a király mellett. Kapcsolatuk egyre szorosabbá vált, végül titokban össze is házasodtak, ám mivel a frigy rangon aluli volt, Françoise d’Aubigné soha nem kapta meg a királynéi címet. Bár hivatalosan nem lett Franciaország királynéja, Françoise hatalmas politikai befolyást szerzett, és sokan az ország egyik legfontosabb döntéshozójaként tekintettek rá.

II. Sándor orosz cár évtizedeken át ragaszkodott Jekatyerina Mihajlovna Dolgorukovához, aki aki később élete legfontosabb társa lett. A cárnak első házasságából már több gyermeke született, de Jekatyerina mellett olyan érzelmi kapcsolatot talált, amelyről nem akart lemondani. A nő négy gyermeket szült neki, és hosszú éveken keresztül a cár legfőbb bizalmasa volt. Első felesége halála után a cár végül feleségül vette Jekatyerinát, és hercegnői címet adott neki. A döntés azonban óriási felháborodást váltott ki az orosz udvarban, ahol sokan sosem fogadták el őt, II. Sándor még azt is tervezte, hogy császárnévá koronázza őt. Erre azonban már nem kerülhetett sor. 1881-ben a cárt merényletben meggyilkolták, Jekatyerina pedig örökre elvesztette az esélyt arra, hogy Oroszország uralkodónője legyen.

Wallis Simpson története – amelyről ebben a cikkben írtunk részletesebben –az egyik legismertebb királyi szerelmi botrány. Az amerikai nő akkor került a figyelem középpontjába, amikor VIII. Eduárd brit király beleszeretett és feleségül akarta venni. A kapcsolat már kezdetben botrányosnak számított: Wallis kétszeresen elvált nő volt, amit a korabeli brit társadalom és az anglikán egyház elfogadhatatlannak tartott. A brit kormány azonban világossá tette: a nép nem fogadná el királynénak. Az uralkodó végül 1936-ban mindössze 11 hónapnyi uralkodás után lemondott a trónról öccse, VI. György javára. Wallis Simpson soha nem lett királyné, de egyetlen nőként vonult be a történelembe, aki miatt egy brit uralkodó önként feladta a koronát.

Rosa Vercellana családból származott, mégis meghódította a későbbi II. Viktor Emánuel olasz király szívét. Kapcsolatuk emiatt nagy botrányt okozott, az uralkodó azonban évtizedeken át kitartott mellette, gyermekeiket is elismerte, és fontos helyet biztosított neki az életében. Amikor Olaszország első királya lett, Rosa továbbra is mellette maradt, később pedig házasságot kötöttek. A frigy azonban rangon aluli volt, így Rosa nem kaphatta meg a királynéi címet. Mindössze két hónappal az esküvő után Viktor Emánuel meghalt, Rosa pedig végleg lemaradt a koronáról.