Olaszországba készülsz? Ezekre az étkezési szokásokra figyelj

Akár egy rusztikus római trattoriában tekerjük szélsebesen a spagetti carbonarát a villánkra, akár egy kiadós steaket rágunk Firenzében vagy egy mennyei margherita pizzát falatozunk Nápolyban, érdemes tisztában lennünk néhány olasz étkezési szokással. Az alábbi hasznos tippek jól jöhetnek következő olaszországi nyaralásunkkor:

Reggeli kávé

Olaszországban a bar és a caffè szavak lényegében felcserélhetők. Ezek általában egész nap nyitva vannak, és eszpresszót, süteményeket, alkoholos italokat, valamint könnyű ételeket vagy harapnivalókat szolgálnak fel. Sok olasz a napot egy cappuccinóval és cornettóval (croissant) kezdi a bárpultnál állva, és előfordulhat, hogy a nap folyamán beugranak egy gyors eszpresszóra.

Ha mi is csatlakozni szeretnénk a helyiekhez ebben az időtálló hagyományban, álljunk sorba a kasszánál és előbb fizessük ki a rendelésünket, majd tegyünk a blokkot a pultra a baristának. Ha le szeretnénk ülni, várjunk a pincérre, aki felveszi a rendelésünket. Utóbbi esetben azonban valamivel többet kell fizetni az ételekért és az italokért, mivel a kiszolgálás bele van számítva az árba.

Nagyobb étkezések

Ha Olaszországban beülünk vacsorázni egy étterembe – legyen az trattoria (klasszikus, hagyományos vendéglő), osteria (alkalmi) vagy ristorante (elegáns) –, az étlap általában ugyanazt a formát követi, bár az ételek régiónként eltérőek.

Először is vannak az előételek (antipasti), amelyek tartalmazhatnak helyi sajtokat és felvágottakat, sült finomságokat, nyers vagy főtt húst vagy tenger gyümölcseit. Ezután következik a primi, azaz a tészta- vagy rizsalapú ételek, majd a secondi, vagyis a főételek, például hús vagy hal. Ezekhez választhatunk a köretekből (contorni), mint főtt zöldségek vagy saláta. Végül következnek a desszertek (dolci), majd a caffè és/vagy egy digestivo, például amaro vagy limoncello.

Ez is érdekelhet: Te tudtad? Az olaszok szerint így kell helyesen enni a spagettit

Ne érezzük kötelességnek, hogy az étlap minden részéből rendeljünk egy-egy fogást, de ha egy klasszikus, beülés étteremben étkezünk, sokszor elvárják, hogy két-három fogást rendeljünk.

„Ha a helyieket akarjuk utánozni, ne rendeljünk contornót a primo mellé. Ezek csak a secondo mellé járnak. Előételként teljesen elfogadható a contorno rendelése, de az olaszok soha nem esznek salátát és tésztát együtt”

– tanácsolja Maria Pasquale, újságíró, a Mangia: How to Eat Your Way Through Italy (Hogyan együk végig Olaszországot) című könyv szerzője.

Kenyér

A kenyérért általában névleges díjat kell fizetni; néha a felszolgáló megkérdezi, hogy kérünk-e, máskor automatikusan felszolgálja. Az olaszok esetleg olívaolajba mártják a kenyeret, de ecetbe nem. A helyiek gyakrabban használják a kenyeret arra, hogy a maradék tésztaszószt kitunkolják vele.

Így semmiképp se rendeljünk!

Ha ebéd vagy vacsora után nagyon szeretnénk egy cappuccinót rendelni, a pincér felszolgálja, de ne lepődjünk meg, ha emiatt ugratni fog. Nincs olyan szigorú szabály, hogy délelőtt 11 óra után nem rendelhetünk cappuccinót, de az olaszok nem isznak ilyet egy nagy étkezés után, mert úgy tartják, hogy a sok tej akadályozza az emésztést.

Ha egy adag eszpresszó túl erős, próbáljuk ki az espresso macchiatót (eszpresszó egy adag gőzölt tejjel) vagy kérhetünk egy tisana-t (gyógyteát) vagy egy digestivo-t.

Fizetés

Ha befejeztük az étkezést, ne várjuk el, hogy a pincér automatikusan hozza a számlát. Olaszországban a vacsorát nyugodt körülmények között kell elkölteni, ezért udvariatlanságnak számítana, ha a pincér siettetné a távozást. A számla magában foglalhatja a borravalót vagy kenyérért felszámolt díjat (coperto vagy pane e coperto), ez azonban nem azonos a borravalóval. Ha a számlán az áll, hogy servizio incluso, az azt jelenti, hogy a szolgáltatás benne van, de borravalót emellett is szoktak adni.

Az Olaszországban használt kézi kártyaolvasók általában nem tudnak borravalót fogadni, ezért érdemes magunknál tartani némi készpénzt, és az asztalon hagyni.

(Food & Wine)

Nyitókép: RossHelen/Shutterstock