Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) frissítette az El Niñóval kapcsolatos előrejelzését, és az új adatok szerint egy rendkívül erős esemény kialakulásával kell számolni.

Zeke Hausfather, a Berkeley Earth klímakutatójának számításai szerint 95 százalékos lehet annak valószínűsége, hogy „szuper El Niño” alakul ki. Ha az előrejelzés beigazolódik, annak teljes hőhatása 2027-re jelentkezhet.

Az El Niño természetes éghajlati jelenség, amelynek során a Csendes-óceán egyenlítői térségének felszíni vize a szokásosnál jelentősen melegebbé válik. Ennek következtében nagy mennyiségű hő kerül a légkörbe, ami átmenetileg a globális átlaghőmérsékletet is megemelheti.

A friss számítások szerint 2027 globális átlaghőmérséklete 1,67–1,85 Celsius-fokkal haladhatja meg az iparosodás előtti szintet. Ez azért különösen figyelemre méltó, mert a jelenlegi felmelegedési ütem alapján ilyen hőmérsékleti szintekre korábban csak a 2040-es években számítottak.

A kutatók szerint ez nem azt jelenti, hogy a Föld felmelegedése hirtelen több mint egy évtizedet ugrik előre. Az El Niño okozta extra melegedés átmeneti, így inkább egyfajta előzetest kaphatunk abból, milyen hőmérsékleti viszonyok válhatnak később gyakoribbá.

A jelenlegi folyamatok azért is keltették fel a szakemberek figyelmét, mert az El Niño már korai szakaszában is rendkívüli értékeket mutat. Az adatok szerint a Csendes-óceán érintett területének hőmérséklete a korábbi, 1995-ös és 2015-ös értékeket is meghaladja.

Decemberre a tengerfelszín hőmérséklete akár 4 Celsius-fokkal is az átlag fölé emelkedhet, ami rekordot jelentene.

Egy ilyen erőteljes El Niño hatásai pedig nem állnak meg a Csendes-óceán térségében. A jelenség világszerte átrendezheti az időjárási mintázatokat, egyes területeken aszályokat, máshol rendkívüli csapadékot és áradásokat okozva.

Európában az El Niño hatása jóval kevésbé közvetlen, mint a Csendes-óceán térségében. A modellek szerint ugyanakkor Észak-Európában szárazabb, a kontinens déli részén pedig csapadékosabb időjárás alakulhat ki.

A globális hőmérséklet további emelkedése emellett felerősítheti az Európában egyébként is egyre gyakoribb hőhullámokat.

Magyarország esetében sem beszélhetünk egyszerű, közvetlen kapcsolatról az El Niño és az időjárás között, de a globális folyamatok közvetve fokozhatják a már most is tapasztalható szélsőségeket. Hosszabb, száraz időszakokat intenzív esőzések válthatnak, ami egyszerre növelheti az aszály, a belvíz és a talajpusztulás kockázatát.

Hogy a következő El Niño végül pontosan milyen erős lesz, azt egyelőre nem lehet biztosan megmondani. A jelenlegi előrejelzések azonban arra utalnak, hogy 2027 különösen meleg és időjárási szélsőségekben gazdag év lehet – és átmenetileg megmutathatja, milyen körülmények válhatnak néhány évtized múlva sokkal megszokottabbá.

(Dívány)