Adventi hygge Koppenhágában, a dizájnvilág fővárosában

koppenhaga karacsony kikoto
Milyen lehet az advent a világ dizájnfővárosában? Hygge, rengeteg fényfüzér, karácsonyi vásárok, ahonnan lehetetlen üres kézzel távozni – ilyen a koppenghágai karácsonyvárás.


Koppenhágában advent idején sincs rohanás, ami (legalább) két okra vezethető vissza. Az egyik a Hygge – erre később visszatérünk. A másik az a tény, hogy a dán főváros nagy karácsonyi vásárai közül valamelyikben előbb-utóbb mindenki megtalálja, amit keres. A Kongelige Akademi művészeti főiskola kézműves forgatagában, a csokiillatfelhőket eregető Nyhavn környékén, a mesés Hans Christian Andersen, a Kongens Nytorv, a Tivoli vagy a Kødbyen vásárból elméletileg képtelenség üres kézzel hazatérni a drive.hu cikke szerint.

Ha csillapíthatatlan vásárolhatnékunk és feneketlen pénztárcánk is van mindehhez, úgy érdemes elkanyarodni a Kronprinsensgade utcájába is, ami gyakorlatilag a helyi fashion street, és amelyet olyan ünnepi fényáradatba öltöztetnek advent idején, hogy itt sétálva egy pillanatra akár zavarba is jöhetünk a napszakot illetően. Nem csoda, hogy a város lakói bármit felfüzéreznek, csak hogy világossághoz jussanak, abból ugyanis természetes formájában nem sok jut így az év vége táján.

ANNÁL HANGULATOSABB AZONBAN AZ ADVENT, HISZEN A SZŰK, MACSKAKÖVES UTCÁCSKÁKNAK ÉS A KEDVES, SZÍNES ÉPÜLETEKNEK REMEKÜL ÁLL A KARÁCSONYI FÉNYÁR.

Hát, még ha némi hó is borítja a várost, idillibbet elképzelni is nehéz! A hangulat fokozásához érdemes még végigsétálni az ünnepi fényekben szintén erős Jægersborggade kávézókkal, éttermekkel, galériákkal, kézműves shopokkal teli nyüzsgésén, valamint az óvárosi Magstrædén, Koppenhága egyik legrégebbi utcáján.

Bringával, hajóval, villamossal

Fotó: 123RF

Hogyan közlekedjünk a városban? Nos, ha az adventi kiruccanás közben nem szakad a hó, ha bírja az ember a szelet, és bele szeretne simulni a dán hétköznapokba, akkor az adekvát válasz a kérdésre az, hogy bringával (bérelttel vagy közösségivel). Koppenhága pár éve az élre állt a bringabarát városok világranglistáján; a munkába vagy iskolába való utazások felénél választják a biciklit a városlakók, egy személygépkocsira hat kerékpár jut, a havat előbb takarítják el a bringautakról, mint az autók elől, szóval a biciklizés itt a kultúra része. Az urbánus bringák dizájnosak, dobozosak, színesek vagy ütött-kopottak, de semmiképpen sem sportosak, MTB-ot például elvétve látni. Van ellenben kígyó, pontosabban Cykelslangen, amolyan „magaslati" bringaút, amely 220 méter hosszan, 7 méterrel a víz felett, elképesztő épületek között-mellett tekereg a kikötőben.

A „mindent IS bringával" jó szokása természetesen az ünnepek közeledtével sem halványodik, így itthoni „cekkeres" kerekezéseinkhez könnyen-gyorsan bátorságot meríthetünk a bringautakat ellepő, kisebb-nagyobb fenyőfákkal egyensúlyozó helyi erőktől. És, ha már közlekedés: bár nem az a klasszikus tömegközlekedési eszköz.

DECEMBER 13-ÁN, LUCA NAPJÁN SZÓ SZERINT FELVILLANYOZOTT – KARÁCSONYI FÉNYFÜZÉREKBE ÖLTÖZTETETT – KAJAKOSOK LEPIK EL A CSATORNÁKAT.

Ha tudjuk, utazásunkat érdemes ezen igen autentikus látványossághoz igazítani.

Visszatérve az eredeti kérdéshez (Hogy közlekedjünk a városban?), a CopenHot szaunás-wellnesses sétahajói, ahogy a hajótípus felszereltsége ígéri, speciális körülményeket és perspektívát kínálnak – de borsos áron. Vagy van még a sima séta, ami nagyon jó döntés, de a tömegközlekedéssel sem fog mellé az ember. A Copenhagen Carddal a zsebben nem kell törődni a zónahatárokkal, ráadásul több mint 80 múzeumba és látványossághoz is belépőként szolgál, pluszkedvezményt biztosít számos étteremben, kávézóban és városnéző programon.

A burgerezőtől a világ legjobb étterméig

Fotó: Noma Facebook

Hangyás saláta a világ legjobb éttermében


Mert például tömegközlekedés nélkül is villamosozhatunk, ráadásul az élményt összeköthetjük az ebéddel vagy a vacsorával is! Nincs más dolgunk, mint elsétálni – vagy elbringázni! – a Gråbrødre téren található Sporvejen burgerezőbe, amely úgy van berendezve, mint egy régimódi villamos. Hasonlóan laza hely a magát a város első könyves kávézójaként hirdető Paludan Bog & Cafe a Fiolstræde 10. alatt, ahol a polcokon könyvek százai sorakoznak, hogy ha egyedül érkezünk a helyre, és könyvet olvasgatnánk vagy lapozgatnánk, megtehessük.

Tehetjük ezt akár egy lazacos szendvics mellett, a dánok ugyanis előszeretettel dobnak be valami könnyed hideg fogást. Tipikus délidei étel például a „smørrebrød" (vajas kenyér), s persze csak nevében ennyire puritán, a hal, a marhanyelv, a kaviár és az ezekhez hasonló feltétek korrekt ízélményt és elegendő kalóriát biztosítanak. Az édesszájúak elzarándokolhatnak a Latinerkvarteretbe (Latin negyed), a műemléki védettséget élvező épületben működő Sankt Peders Bagerihez. Az 1652-ben alapított pékség fahéjas csigája a városimázs emlékezetesen ragacsos, ehető darabkája. Persze, ha stílusában és alapanyagában autentikus és meleg ételre vágyunk, akkor a New Nordic Cuisine az, amire szükségünk lesz. A globális gasztronómiát másfél évtizede koppenhágai indulással megbolydító éttermi koncepció lényege, hogy helyi termelőktől beszerzett organikus alapanyagokat használ, nagy figyelmet fordít a környezettudatosságra (pl. szezonalitás) és a fenntarthatóságra.

Ha bírja az ember pénztárcája, a város Michelin-csillagos éttermeinek egyikét is érdemes kipróbálni – jelenleg 14 van, a lista élén a Geranium és a Noma áll három-három csillaggal –, de csak akkor, ha sikerült asztalt foglalni. Ez, mármint a foglalás, karácsony közeledtével nem csak a fine dining szentélyeiben problémás, és ugyanez érvényes a magas helyi értékkel bíró éttermekre is, mint például a belvárosi Schønnemann, az 1733, a Høst vagy a Komplet. A munkahelyi karácsonyi vacsora, a „julefrokost" időszakában minden szabad asztal kincs. Ami leginkább nincs.

Hygge mindenütt

Fotó: 123RF


Van még valami, ami szintén nincs Koppenhágában: két egyforma városrész. Az egyik hipszter (Vesterbro), a másik családias (Norrebro), a harmadik hippi (Christiania), a negyedikben az antik és a divatüzletek uralják a terepet (Bredgade), az ötödik kikötői és így tovább. Van ellenben valami, ami összeköti a kerületeket, ez pedig a fővároson túlmutató, Dánia kortárs védjegye: a hygge.

A (dán) nagymama által az unokának kötött gyapjúzoknitól egy parányi kávézóban csukott szem mellett elszürcsölt forró csokin vagy otthoni gyertyagyújtáson át az állami kezelésben lévő múzeumok ingyenes látogatásáig, a barátokkal töltött időig bármi lehet hygge, azaz meghitt és hangulatos – merthogy a kifejezés nagyjából ezt takarja. A hygge tulajdonképpen az ország társadalmi válasza önmaga problémáira, gyógyír olyan bajokra, amelyek egy részéről nem is tehet (pl. szeles időjárás). És működik! Amiben vélhetően az is szerepet játszik, hogy a karácsonyi időszak startpisztolyát már november elsején elsütik, a város pedig vásár- és programfelhőbe burkolózik. Az ország első számú látványossága, a glóbusz máso- dik legöregebb élményparkja, a Tivoli például igazi híján műhóba borul és girlandokba csavarodik, a fákat és az épületeket feldíszítik és kivilágítják. Egész nap áll a bál és a vásár, lépten-nyomon elfekbe és Mikulásokba ütközik az ember, közben skandináv típusú, mazsolás, mandulás forralt bort, azaz gløggot iszik és mellé æbleskivert (palacsintagolyó) majszol. Utóbbiakért érdemes felkeresni a látogatásra egyébként is erősen ajánlott Rosenborg-kastélyt (az egykori királyi rezidencia, ott őrzik a koronaékszereket is), s ha kedveljük a királyi lakhelyeket, a Kronborg-kastély ódon csarnokaiban tartott, hatalmas karácsonyi vásár szintén erősen ajánlott, kiskorú utánpótlással kiruccanva pedig az ország parlamentjének, de egyúttal gyerekdarabokat bemutató színházteremnek is helyet adó palotaegyüttes, a Christiansborg Slot ígérkezik mesés célpontnak.

​Főzdelátogatás a Carlsberg sörgyárában

Fotó: 123RF

Több okból is evidens koppenhágai program télen: fedett, meleg helyen pihenheti ki az utazó a városi barangolást, interaktív kiállítás kulisszái között és sör mellett, a világ legnagyobb sörösüveg-gyűjteményét mustrálva.

A dánok e nedű készítésében mesterek, ennek megfelelően kedvelik is a sört, amit olyan fővárosi kulturális létesítmények is bizonyítanak, mint például a Taphouse, amely Európa egyik legnagyobb csapolt választékot kínáló sörháza. A 61 csapból 7 ország 41 sörfőzdéjének finomságai folynak, miközben a honlapon „live" követhető, melyik csap működik éppen a 61-ből. A cikk írásának pillanatában (egy szombat kora délután) például 61/60/10 a viszonyítási számsor.

A „nagy számok törvénye" Dánia egyik első és egyben legnagyobb kulturális terében, a Huset KBH-ban található, 2014-ben megnyitott Bastard kávézóban is érvényesül, ahol minden elképzelhető társasjáték megtalálható – jelenleg négyezer darab. A helyiek szerint itt minden alkalomra és hangulathoz találni megfelelőt, azaz nincs más dolga a betérőknek, mint leülni egy asztalhoz (vagy becsatlakozni ismeretlenekhez), rendelni egy forró csokit vagy kávét, és játszani. Az sem baj, ha nem ismeri az adott játék szabályait, a legfontosabb úgyis átragad rá, és ez a lényeg.

Kihagyhatatlan megnéznivalók

Nyilván Koppenhágának is vannak „muszáj látnunk" tételei, amelyek kapcsán mindegy, hogy milyen évszakban járunk ott. Ebbe a körbe tartoznak az alábbiak:

  • Tivoli park
  • Amalienborg palota (a dán királyi család téli rezidenciája)
  • Kongelige Opera (a magánadományból épült királyi operaház)
  • Kongens Nytorv (a város legnagyobb tere, adventkor vásáros hely)
  • Nyhavn (nevével – új kikötő – ellentétben régi rakpart színes házakkal, a 67. szám alatt lakott az író, Hans Christian Andersen)
  • Designmuseet (a dán dizájn olyan, mint gasztróban a New Nordic Cuisine – a múzeum 2022 júniusában nyit újra a felújítás után)
  • a kis hableány szobra (a koppenhágai kikötőben)

Nyitókép: Razvan Mirel/Unsplash