Az alvás típusa határozza meg a cukorbetegség kockázatát
Azoknál az embereknél, akik sokáig alszanak, és később aktívak a nap során, nagyobb valószínűséggel alakul ki 2-es típusú cukorbetegség és szívbetegség, mint a korán kelőknél, derül ki a PsyBlog cikkéből.
Egy személy kronotípusa hatással van számos betegségre, például a metabolikus szindrómára (egy olyan állapot, mely növeli a 2-es típusú diabétesz, a szív-és érrendszeri betegségek és a sztrók kockázatát).
A kronotípus a cirkadián ritmushoz kapcsolódik, és a szervezet természetes hajlamát jelenti arra, hogy 24 órán keresztül alszik vagy ébren marad.
A korai kronotípusba azok a személyek tartoznak, akik korán szeretnek felkelni és napi teendőiket elvégezni, míg a kései kronotípusba tartozók sokáig maradnak fent és később végzik el dolgaikat a nap során.
Egy tanulmány azt sugallja, hogy az alvás-ébrenlét ciklusa hatással van az anyagcserénkre és a preferált energiatartalékunkra. A testünk a zsírt üzemanyagként használja, de a zsír energiává alakításának hatékonysága alacsonyabb a késői kronotípusban. A zsír felhalmozódása miatt azonban a késői kronotípusúaknál magasabb a szív- és érrendszeri betegségek és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata.
Azok az emberek, akik a késői órákban is aktívak maradnak, kevesebb zsírt égetnek el, még testmozgás során is, míg a korai kelők több zsírt hajlamosak felhasználni energiaként akár nyugalomban, akár fizikai aktivitás közben.
Éjszakai baglyok vs. korán kelők
Ehhez a tanulmányhoz a résztvevőket kronotípusuk alapján két csoportra osztották. A testösszetételüket (zsír-, izom- és csontszázalék), a testtömegüket és az inzulinérzékenységüket a szénhidrát- és zsíranyagcserére vonatkozóan vizsgálták. A kísérleti személyek egy standardizált étrendet követtek és éjszakai böjtöt tartottak, míg napközben egy héten keresztül követték az aktivitási szokásaikat. Emellett két 15 perces, mérsékelt és magas intenzitású edzést is végeztek. Az eredmények azt mutatták, hogy az éjszakai baglyok kevesebb zsírt égettek el edzés közben és a pihenés során is, mint a korán kelők.
Ezek a személyek emellett inzulinrezisztensek voltak, vagyis a szervezetük nem reagál jól a vércukorszintre. Így a testüknek több glükózra van szüksége, ezért a szénhidrátokat a zsírokkal szemben előnyben részesítik energiaforrásként, emiatt pedig nagyobb a cukorbetegség és az elhízás kialakulásának kockázata.
Steven Malin professzor, a tanulmány első szerzője elmondta, hogy a korán kelők és az éjszakai baglyok zsíranyagcseréje közötti különbség azt mutatja, hogy a testünk cirkadián ritmusa (ébrenlét/alvási ciklus) befolyással lehet arra, hogyan használja fel a testünk az inzulint.
„Az inzulinhormonra való érzékeny vagy károsodott reakcióképességnek komoly következményei vannak az egészségünkre nézve. Ez a megfigyelés elősegíti annak megértését, hogy testünk cirkadián ritmusa hogyan befolyásolja egészségünket. Mivel úgy tűnik, hogy a kronotípus hatással van az anyagcserénkre és a hormonhatásra, azt javasoljuk, hogy a kronotípust egy olyan tényezőként lehetne felhasználni, amely előre jelzi az egyén betegségkockázatát.”
A kutatók azt is megállapították, hogy a korán kelők fizikailag aktívabbak és magasabb a fittségi szintjük, mint az éjszakai baglyoknak, akik inkább egész nap ülő munkát végeznek.
További kutatásokra van szükség a kronotípus, a mozgás és a metabolikus adaptáció közötti kapcsolat vizsgálatához, hogy felismerjék, vajon a korábban mozgásnak napközben nagyobb egészségügyi előnyei vannak-e, hangsúlyozták a kutatók.
Nyitókép: Shutterstock
