A vérnyomás csökkentése segíthet kevésbé szorongani
A témában végzett korábbi kutatások általában inkább korrelációt, mint ok-okozati összefüggést bizonyítanak, vagyis, hogy az eredmények gyakran a tyúk vagy a tojás dilemma elé állítanak: a jó fizikai egészség kevesebb mentális egészségügyi problémához vezet, vagy a mentális nehézségek megnehezítik az egészségesebb fizikai szokások kialakítását?
Egy új tanulmány egy nagyon gyakori testi egészségügyi problémát, a magas vérnyomást, és egy olyan mentális állapotot vizsgált, amelyet a kutatók szerint közvetlenül az előbbi állapot okozhat.
Az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) közlése szerint majdnem minden második amerikait magas vérnyomással diagnosztizáltak. Ez nem csak azt jelenti, hogy több krónikus egészségügyi állapot, köztük a szívbetegség és a demencia nagyobb kockázatának vagyunk kitéve, de a magas vérnyomás a neuroticizmus kialakulásának valószínűségét is növeli, derül ki a General Psychiatry című folyóiratban nemrég megjelent új tanulmányból.
A neuroticizmus egyáltalán nem mentális betegség, de magasabb neuroticizmusú emberek hajlamosabbak arra, hogy a világot negatívabban lássák és nagyobb lehet náluk a kockázata egyes mentális betegségeknek, például a hangulatzavaroknak, a szorongásos zavaroknak és a skizofréniának.
A tanulmányt készítő kutatócsoport a vérnyomás négy különböző összetevőjének adatait vizsgálta:
- szisztolés vérnyomás; a vérnyomásmérés legfelső száma, amely a szívverés során az artériák falára gyakorolt nyomás mértéke
- diasztolés vérnyomás; a vérnyomásmérés alsó értéke, amely az ütések között az artériákban lévő nyomást méri
- Pulzusnyomás; a szisztolés és a diasztolés vérnyomás különbsége
- Magas vérnyomás (vagy emelkedett vérnyomás) általánosságban
A vizsgálat célja annak megállapítása volt, találnak-e ok-okozati összefüggést a négy különböző adatpont és az alábbi négy különböző pszichológiai állapot között:
- Szorongás
- Depresszió
- Neuroticizmus
- Szubjektív jóllét
A kutatók azt találták, hogy a legtöbb általuk észlelt kapcsolat nem volt elég szignifikáns ahhoz, hogy következtetésre érdemesnek tartsák. Kivételt képezett azonban a diasztolés vérnyomás és a neuroticizmus közötti kapcsolat: úgy tűnik, hogy az emelkedett diasztolés vérnyomás ( a 80 a 120/80 mmHg értékben) szignifikáns genetikai ok-okozati hatást gyakorol a neuroticizmus arányaira.
Ennek ellenére a neuroticizmus nem feltétlenül rossz dolog. Bár a neurotikus személyek gyakran érzékenyebbek az érzelmeikkel és a környezetükkel kapcsolatban, ami több aggodalomhoz vagy szorongáshoz vezethet, gyakran hihetetlenül jó tervezők is, és alaposan felkészülnek az előzetesen kiadott feladatokra. Azonban a neuroticizmus ellentéte az úgynevezett Big Five személyiségjegyek között az érzelmi stabilitás, amire a legtöbben vágyunk.
A kutatók hozzáteszik, hogy a vérnyomás megfelelő kezelése csökkentheti a neuroticizmust, az azt kiváltó hangulatzavarokat és a szív- és érrendszeri betegségeket (mivel a vérnyomás a szívbetegségek kockázatában is szerepet játszik).
A szerzők szerint a közvetlen ok-okozati összefüggés okát nehéz pontosan meghatározni, és remélik, hogy a jövőben még jobban elmerülhetnek ebben, még változatosabb és nagyobb számú résztvevőket vizsgálva.
Nyitókép: Shutterstock
