Mégsem csökkenti egy ismert diéta a demencia kockázatát

Az úgynevezett mediterrán étrend – amelyet tág értelemben zöldségekben, hüvelyesekben, gyümölcsökben, halakban és telítetlen zsírokban, például olívaolajban gazdag, és kevés tejterméket, vörös húsokat és telített zsírokat tartalmazó étrendként határoznak meg – lehetséges kognitív előnyeiről szóló korábbi tanulmányok vegyes eredményeket hoztak a National Institutes of Health's National Institute on Aging (NIA) szerint.

A JAMA folyóiratban 2019-ben megjelent két tanulmány, amely több ezer embert és több évtizedes nyomon követést tartalmazott, azonban nem talált bizonyítékot arra, hogy a mediterrán étrend csökkentené a demencia kockázatát, vagy hogy a diéta minősége tágabb értelemben befolyásolja a demencia kockázatát.

Az új svéd tanulmány további kétségeket vet fel az étrend agyműködést fokozó előnyeivel kapcsolatban, derül ki a ScienceAlert cikkéből.

„Nem találtunk semmilyen összefüggést sem a hagyományos táplálkozási szokások, sem a mediterrán étrend betartása és a demencia későbbi előfordulása között”

– mondta el Dr. Isabelle Glans, a tanulmány első szerzője, a svédországi Lund Egyetem klinikai memóriakutató egységének munkatársa.

Ez azt jelenti, hogy sok korábbi tanulmányhoz hasonlóan a kutatás a résztvevők önbevallásos étrendi adataira támaszkodott, ami nem biztos, hogy teljesen pontos, és némileg torzíthatja az eredmények értelmezését.

Az étrend hatása a demenciára

Ancel Keys fiziológus és Margaret Keys biokémikus, a mediterrán étrendet Ancel befolyásos kutatásaiból vezette le, amelyek a férfiak étrendje és a szívroham és a sztrók kockázata közötti összefüggést vizsgálták. A kutatás azt sugallta, hogy az alacsony telített zsírtartalmú étrend véd a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen.

Elméletileg a szív- és érrendszeri betegségek elleni védelemmel a mediterrán étrend közvetve a demencia kockázatát is csökkentheti. Ez azért van így, mert az artériákban felhalmozódó plakkok (érelmeszesedés), a sztrók, a magas vérnyomás, a magas vércukorszint és a cukorbetegség mind növelhetik a demencia kockázatát, és az egészséges étrend fenntartása segíthet csökkenteni ezeknek a betegségeknek a kockázatát.

A svéd tanulmány nem dönti meg teljesen ezt az elképzelést, de azt sugallja, hogy az étrend önmagában nem gyakorol számottevő hatást a későbbi életkorban a kognitív funkciók alakulására.

„Az étrend mint egyedüli tényező nem biztos, hogy elég erős hatással van a kognícióra, hanem inkább úgy kell tekinteni rá, mint egy olyan tényezőre, amely különböző más tényezőkkel van beágyazva, és amelyek összege befolyásolhatja a kognitív funkciók lefolyását”

– írta Dr. Nils Peters, a zürichi Stroke Center Klinik Hirslanden neurológus szakorvosa és Benedetta Nacmias, a Firenzei Egyetem neurológus docense a Neurology című szaklapban megjelent tanulmány kommentárjában.

Ezek közé az egyéb tényezők közé tartozik a rendszeres testmozgás, a dohányzás kerülése, a csak mértékkel történő alkoholfogyasztás és a vérnyomás kordában tartása, tették hozzá. A bizonyítékok különösen arra utalnak, hogy a rendszeres testmozgás és a vérnyomás következetes ellenőrzése védelmet nyújt a kognitív hanyatlással szemben, és ezek a tényezők valószínűleg nagyobb befolyással bírnak, mint az étrend.

Az új kutatásban mintegy 28 ezer ember adatait vették figyelembe, akik részt vettek a Malmö Diet and Cancer Study (Malmöi étrend és rák) elnevezésű, a svédországi Malmö városában az 1990-es években indított vizsgálatban. A vizsgálat kezdetekor a résztvevők átlagosan 58 évesek voltak; ekkor egyhetes étkezési napló formájában közölték az étrendi adatokat; részletes kérdőív a különböző élelmiszerek fogyasztásának gyakoriságáról és mennyiségéről, valamint egy interjú formájában szolgáltattak étrendi adatokat étkezési szokásaikról.

Ezen információk alapján a kutatócsoport minden egyes résztvevőt pontozott aszerint, hogy mennyire szigorúan tartják magukat a szokásos svéd étrendi ajánlásokhoz, illetve a mediterrán étrend egy speciális változatához.

A következő 20 év során 1943 embernél, vagyis a résztvevők 6,9 százalékánál diagnosztizálták a demencia valamilyen formáját. Ezek a diagnózisok a demencia két leggyakoribb formáját foglalták magukban: az Alzheimer-kórhoz (AD) kapcsolódó demenciát és a vaszkuláris demenciát, amely az agy gyenge vérellátása miatt alakul ki.

Azoknál a résztvevőknél, akik vagy a hagyományos, vagy a mediterrán étrendet tartották be, nem volt alacsonyabb a demencia egyik típusának előfordulása sem, mint azoknál, akik egyiket sem tartották be jól, állapították meg a kutatók. Nem találtak kapcsolatot az étrend és az Alzheimer-kór egy speciális markere között sem, amelyet a kognitív hanyatlással küzdő résztvevők közül mintegy 740-nél vizsgáltak.

Összességében a tanulmány nem utal az étrend a kognitív funkciók lefolyására gyakorolt specifikus hatására, de mint a korábban végzett hasonló vizsgálatoknak, a munkának is megvannak a maga korlátai írta Peters és Nacmias. Például az egyes résztvevőktől összegyűjtött kiindulási étrendi információk nem feltétlenül tükrözik, hogy az étrendjük hogyan változott az idő múlásával. Mi több, a vizsgálatban résztvevők némileg félreérthetően adhatták meg valós táplálkozási szokásaikat.

A mediterrán étrend kognícióra gyakorolt hosszú távú hatását leginkább egy hosszú távú, randomizált, kontrollált vizsgálat lefolytatásával lehetne tesztelni. Egy ilyen vizsgálatban a résztvevők csoportjait arra kérnék, hogy hosszú időn keresztül kövessenek bizonyos diétás terveket, vagy akár az összes ételüket adják oda, és mindvégig megfigyelnék őket a demencia jeleinek kimutatására.

„Valószínűleg azonban nem kivitelezhető egy 20 éves randomizált, kontrollált kísérlet megtervezése szigorú étrendi szokások betartásával”

– írták jelentésükben a tanulmány szerzői.

A rendelkezésre álló bizonyítékok egyelőre arra utalnak, hogy a mediterrán étrend nem jelent csodaszert a demencia megelőzésére.

Nyitókép: Shutterstock