Valóban csökkenti a depressziót, ha több gyümölcsöt eszünk?

Vajon javíthatunk mentális jólétünkön pusztán azzal, hogy növeljük, milyen gyakran nyúlunk a gyümölcstál után? Ezt javasolják az Aston Egyetem Egészség- és Élettudományi Főiskolájának pszichológusai, számol be róla a Psychology Today. Az Egyesült Királyság 428 felnőttjét kérdezték meg, hogy megállapítsák, van-e kapcsolat a pszichológiai egészségük és a gyümölcs-, zöldség-, valamint édes és sós rágcsálnivalók fogyasztása között.

Eredményeik szerint minél többször ettek gyümölcsöt az emberek, annál jobb volt a mentális közérzetük és annál kevésbé tapasztalták a depressziót, míg azok, akik hajlamosak voltak tápanyagszegény sós rágcsálnivalókat, például chipseket fogyasztani, alacsonyabb mentális közérzettel és több „mindennapi mentális meghibásodással” (például elfelejtették, hova tettek dolgokat) küzdöttek, ami összefügg a szorongással, stresszel és depresszióval.

Beszédes, legalábbis a kutatók számára, hogy nem volt közvetlen kapcsolat a zöldségfogyasztás és a mentális jólét között, valamint a mentális zavarok és a gyümölcs- vagy zöldségfogyasztás; vagy érdekes módon az édes (és nem a sós) rágcsálnivalók fogyasztása között.

„Eredményeink arra utalhatnak, hogy a tápanyagszegény sós ételek gyakori nassolása növelheti a mindennapi mentális kiesést, ami viszont csökkenti a pszichológiai egészséget. Más tanulmányok is találtak összefüggést a gyümölcsök és zöldségek és a mentális egészség között, de kevés tanulmány vizsgálta külön-külön a gyümölcsöket és a zöldségeket – és még kevesebb értékelte a bevitel gyakoriságát és mennyiségét. Mind a gyümölcsök, mind a zöldségek gazdagok antioxidánsokban, rostokban és alapvető mikrotápanyagokban, amelyek elősegítik az optimális agyműködést, de ezek a tápanyagok a főzés során elveszhetnek.

Mivel a gyümölcsöket nagyobb valószínűséggel fogyasztjuk nyersen, ez potenciálisan magyarázatot adhat arra, hogy erősebb hatást gyakorolnak a pszichológiai egészségünkre. Lehetséges, hogy ha megváltoztatjuk, hogy mit nassolunk, az egy igazán egyszerű és könnyű módja lehet annak, hogy javítsuk a mentális jólétünket”

– fogalmazottNicola-Jayne Tuck PhD-hallgató, a tanulmány vezető szerzője.

De miért védnének meg az édes nassolnivalók megóvjanak minket a mentális zavaroktól, hiszen ezek is ugyanolyan tápanyagszegények, mint a sósak. Ha az eredményeknek nincs értelme, az általában azt jelenti, hogy a statisztikák, amelyeken alapulnak, jelentéktelenek, a szó laikus értelmében.

Tuck azt is elismeri, hogy a kutatócsoport nem vizsgálta közvetlenül az ok-okozati összefüggéseket – ez a hiba felületessé és gyanússá teheti az epidemiológiai eredményeket.

Az ehhez hasonló epidemiológiai vizsgálatok az egészséggel kapcsolatos tényezők előfordulásának azonosítására összpontosítanak.

Ha például kiderülne, hogy azok az emberek, akik hetente többször ettek bio-sárgabarackot, kevésbé voltak depressziósak, mint azok, akik nem ettek, honnan tudnánk, hogy a bio-sárgabarack volt az, ami ezt a hatást elérte, és nem az, hogy ezek az emberek mennyit vagy milyen típusú testmozgást végeztek, mennyire élvezték a munkájukat, vagy hogy kényelmes életmódot folytattak-e (ami lehetővé tette számukra, hogy egyáltalán megengedhessék maguknak a bio-sárgabarackot)? Ezek zavaró tényezők, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha értelmes eredményekre akarunk jutni.

Amint a felülvizsgálat rámutatott, akkoriban széles körben jelentették, hogy a menopauzális tünetekre alkalmazott hormonhelyettesítő terápia (HRT) a szívbetegségekkel szemben is védelmet nyújt, és ennek következtében a háziorvosok felírtak több gyógyszert. Ez azonban téves következtetés volt, amelyet az okozott, hogy a kutatók nem vették figyelembe a vizsgált nők társadalmi-gazdasági helyzetét. A magasabb társadalmi-gazdasági státusz (akkoriban) összefüggésbe hozható volt a HRT gyakoribb használatával és a szívbetegség alacsonyabb kockázatával. Magának a HRT-nek ehhez semmi köze nem volt, amint azt később egy másik megalapozatlan tanulmány megállapította.

Nem lehet tehát, hogy sokan, akik sok egészségtelen nassolnivalót esznek, ezt azért teszik, mert már eleve stresszesnek és szorongónak érzik magukat, és ezután még rosszabbul érzik magukat?

Vannak más tényezők is, amelyek gyakran kimaradnak az epidemiológiai tanulmányokból. Az Egyesült Királyság szakértőit, akik a COVID-19 okozta halálesetek ijesztően magas számát előrejelző modelleket készítettek, hacsak nem hoznak szigorú védelmi intézkedéseket, az alsóház előtt tett tanúvallomásukban megkérdezték, hogy miért nem vették figyelembe modelljeikben a járulékos károkat (mint most már tudjuk, ez magában foglalhatta volna az elszigeteltség és a szeretteiktől való elszakadás hatalmas mentális egészségügyi hatásait, a súlyos betegségek késedelmes kezelését stb.). Válaszukban úgy fogalmaztak, hogy ez nem az ő feladatuk volt.

Tehát amikor legközelebb azt olvassuk, hogy a plusz gyümölcsfogyasztás, egy bizonyos mosópor használata, a csillagugrások vagy a lakás hőmérsékletének megváltoztatása segít megelőzni a mentális betegségeket, maradjunk csak egy kicsit szkeptikusak.

Addig is vannak egyszerű, bizonyított módszerek a depresszió megelőzésére és a szorongás kezelésére, azokra koncentráljunk inkább.

Nyitókép: Shutterstock