Az elemzés a Frontiers in Nutrition folyóiratban jelent meg, és 14 megfigyeléses vizsgálat adatait foglalta össze. A kutatók több mint 11 ezer ember adatait elemezték, köztük több mint ötezer olyan páciensét, akinél emésztőrendszeri daganatot diagnosztizáltak.  Azoknál, akik a legtöbb csípős paprikát fogyasztották, összességében körülbelül 64 százalékkal nagyobb eséllyel fordult elő emésztőrendszeri daganat, mint a legkevesebbet fogyasztóknál. A legerősebb kapcsolatot a nyelőcsőráknál találták: a legnagyobb fogyasztók körében csaknem háromszor magasabb volt a betegség előfordulása. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az eredmények nem bizonyítják, hogy a csípős paprika önmagában rákot okozna. A gyomor- és vastagbélrák esetében már jóval bizonytalanabb eredmények születtek. Bár a gyomorrák előfordulása magasabbnak tűnt a sok csípős paprikát fogyasztók körében, az eltérés statisztikailag nem volt szignifikáns. Vastag- és végbélráknál pedig a kutatók nem találtak egyértelmű összefüggést.

A csípős paprika csípősségét a kapszaicin nevű vegyület adja. Korábbi laboratóriumi kutatások szerint ez az anyag csökkentheti a gyulladást, befolyásolhatja az anyagcserét, sőt bizonyos körülmények között daganatos sejtek pusztulását is előidézheti. Más vizsgálatok viszont arra utalnak, hogy eltérő körülmények között elősegítheti a daganatok növekedését vagy tartós szöveti irritációt válthat ki. Ezért egyelőre nem világos, milyen szerepet játszik a daganatok kialakulásában.  A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy az eredmények földrajzi régiónként eltértek. Az ázsiai, afrikai és észak-amerikai vizsgálatokban nagyobb kockázatot figyeltek meg a legtöbb csípős paprikát fogyasztóknál, míg az európai és dél-amerikai kutatásokban nem találtak hasonló összefüggést, sőt egyes esetekben alacsonyabb kockázatot mértek. Ebben szerepet játszhatnak az eltérő étkezési szokások, a paprika fajtája, az elkészítési mód, valamint genetikai és életmódbeli tényezők is.

A szerzők kiemelik, hogy a vizsgálatok megfigyeléses jellegűek voltak, ezért csak összefüggést mutatnak ki, ok-okozati kapcsolatot nem. Az sem ismert még, hogy a mérsékelt csípőspaprika-fogyasztás jár-e hasonló kockázattal, vagy a kedvezőtlen eredmények kizárólag a legnagyobb mennyiséget fogyasztó csoportokra jellemzők. A kérdés tisztázásához hosszabb távú kutatásokra lesz szükség.