A dühkitörések veszélyesek lehetnek a szívedre
Mivel ezt a fajta stresszt korábban összefüggésbe hozták a szívbetegség és a sztrók fokozott kockázatával a szívkoszorúér-betegségben szenvedő betegeknél, a dühkitörések szó szerint veszélyeztethetik egyesek életét.
Korábbi tanulmányok már azonosítottak egy lehetséges kapcsolatot a düh és a szív- és érrendszeri egészség között, de annak okai nem voltak egyértelműek. A mostani tanulmány azt mutatja, hogy amikor nyugodtak maradunk, az érrendszerünk is nyugodt marad.
A kutatást végző csoport azt találta, hogy a szorongás és a szomorúság érzései nem váltottak ki ugyanilyen módon változásokat az erek bélésében, annak ellenére, hogy más tanulmányokban ezeket az érzelmeket is összefüggésbe hozták a szívproblémákkal.
„Azt láttuk, hogy a dühös állapot előidézése az erek működési zavarához vezetett, bár még nem értjük, mi okozhatja ezeket a változásokat”
– mondta Daichi Shimbo, a Columbia Egyetem orvosprofesszora a ScienceAlertnek.
A kutatás során egy 280 egészséges résztvevőből álló csoportot véletlenszerűen három feladat és egy kontrolltevékenység egyikére osztottak be, melyek mindegyike nyolc percig tartott. A feladat előtt és után az önkéntesek sejtbéléseit vérmintán keresztül elemezték.
A feladatok során vagy egy személyes emlék felidézése váltott ki dühöt, vagy szorongást egy személyes emlék felidézése, vagy szomorúságot egy sor lehangoló mondat elolvasása, illetve ismételten el kellett számolni 100-ig, utóbbit az érzelmi semlegesség fenntartása érdekében.
Ezek alapján kiderült, hogy kizárólag a dühöt kiváltó feladat esetében az erek tágulásának – az erek összehúzódása, amely akadályozza a vér áramlását a testben – károsodása három perccel a feladat befejezése után volt észrevehető, de a 40 perces jelig elhalványult.
Bár a harag érzése és kifejezése hasznos lehet, a kutatás azt mutatja, hogy a véráramlás korlátozása révén növelheti a szívproblémák kockázatát is, különösen akkor, ha az érzelmet következetesen vagy krónikusan élik át azok, akiknél már vannak a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői. A következő lépés közelebbről megvizsgálni, hogyan kapcsolódik össze az érzelem és a biológiai következmény.
„A harag és az érrendszeri diszfunkció közötti alapvető összefüggések vizsgálata segíthet a hatékony beavatkozási célpontok azonosításában a szív- és érrendszeri események fokozott kockázatának kitett emberek számára”
– magyarázta Shimbo.
A jövőbeni kutatások megvizsgálhatnák ezt a kapcsolatot idősebb embercsoportoknál és szívproblémákkal kapcsolatos gyógyszeres kezelés alatt állóknál. Ahogy a kutatók megjegyzik, ez a kutatás a düh kezelését segítő megközelítésekhez is hozzájárulhat.
A tanulmány kiegészíti azt, amit már eddig is tudunk az érzelmeink és a testünk közötti kapcsolatokról, annak ismerete pedig, hogy mely érzések milyen változásokat váltanak ki a testben, segíthet a mentális és fizikai egészség jobb megértésében. Itt a düh olyan érrendszeri változásokat eredményez, amelyek a szorongás és a szomorúság esetében nem figyelhetők meg.
Nyitókép: Shutterstock