Kutatások szerint, ha bizonytalanok vagyunk egy helyzetet illetően, nagyobb valószínűséggel gondolkodunk el múltbéli eseményeken. Alábbi cikkünkben mutatunk 3 olyan pszichológiai magyarázatot, amelyek rávilágítanak, miért pörgetünk magunkban újra már megtörtént párbeszédeket – legtöbbször irracionális vagy negatív következtetésekkel.
Hogy megkapjuk a keresett lezárást
Fotó: Shutterstock
Úgy vagyunk bekötve, hogy mindig megoldásra és megértésre törekedjünk – különösen a társas interakciókban. Amikor egy beszélgetés nyugtalanító vagy megoldatlan érzést hagy bennünk, ösztönösen újra lejátsszuk azt – aprólékosan megvizsgálva minden szót, hangnemet és gesztust – kétségbeesett kísérletet téve arra, hogy felfedezzük a rejtett jelentéseket, amelyek talán megadják a keresett lezárást és a megnyugvást.
Ez a lezárásra való törekvés azonban kétélűvé válhat, mivel a válaszok könyörtelen keresése a spekulációk és feltételezések útjára vezethet minket. A túlelemzés és a túlgondolkodás csak felerősíti bizonytalanságunkat és szorongásunkat, és a rágódás körforgásába zár minket.
Fontos felismerni, hogy a lezárás nem mindig a szépen megkötött befejezésben, hanem inkább a kétértelműség elfogadásában rejlik.
Ez is érdekelhet: Így találd meg a lelki békét, amikor a meditáció nem elég
Hogy fejlesszük önmagunkat
Fotó: Shutterstock
Gyakran azért tekintjük át újra és újra a beszélgetéseinket, hogy azonosítsuk azokat a területeket, ahol fejlődtünk. Ez a törekvés azonban önkritikát és negatív önértékelést válthat ki, különösen, ha a perfekcionizmus vezérel minket minden szituációban.
Ráadásul a társadalmi elutasítástól való félelem jelentősen befolyásolja sokunk felfogását és cselekedeteit.
A társadalmi elismerés iránti vágy túlzott önkritikához vezet, amely végső soron sehogy sem építi személyiségünket, sokkal inkább kontraproduktív, és hosszabb távon csak önbizalomhiányt okoz.
Ezt is olvasd el! A szemkontaktusnak nagyobb jelentősége van, mint gondolnád
Hogy elhitessük magunkkal, hogy kontrolláltuk a helyzetet
Fotó: Shutterstock
A beszélgetések újrajátszása gyakran a kontroll látszatát kelti bennünk, mintha azok elemzésével megváltoztathatnánk a kimenetelüket. Ez az illúzió segít enyhíteni a bizonytalanság érzését. A valóság azonban megmarad: bármilyen mélyen is elemezzük, a múlt megváltoztathatatlan és ellenáll a manipulációs kísérleteinknek.
Fontos, hogy ne feledjük, hogy bár azt kívánjuk, bárcsak megváltoztathatnánk a múltbeli beszélgetések során történteket.
Az igazi szabadság abból fakad, hogy elfogadjuk, hogy nem tudunk mindent irányítani.
Forrás: Psychologytoday
Nyitókép: Shutterstock
