Egy 115 éves surrey-i nő, Ethel Caterham hivatalosan is megkapta a legidősebb élő ember címét. Bár az ilyen élethossz már kivételesnek számít, van néhány életmódbeli tanács, amelyet a hosszú életű emberek csoportjaival kapcsolatos kutatásokból elleshetünk, és amelyek segíthetnek növelni az esélyeinket a hosszabb életre.
1. Fizikai aktivitás
Köztudott, hogy a testmozgás minden szempontból előnyös. A kutatások azt mutatják, hogy azok az emberek, akik fizikailag aktívabbak, általában hosszabb és egészségesebb életet élnek. Egy tanulmány szerint
a fizikai aktivitás nélküli életmódról a heti 75 perces élénk gyaloglásra való áttérés körülbelül két évvel növelte a várható élettartamot.
De talán kevésbé ismert, hogy a mozgásszegény életmód mennyire káros az egészségre és a hosszú életre. A testmozgás pozitív hatásai valójában különböznek az inaktivitás negatív hatásaitól. Ez azt jelenti, hogy pozitív hatással lehet az egészségre, ha egyszerre vagyunk aktívabbak, és ha elkerüljük az inaktivitást.
Bármennyire is jót tesz a strukturált testmozgás, önmagában nem képes ellensúlyozni az inaktivitás és az egész napos ülés káros hatásait. A kutatások azt is kimutatták, hogy a mozgásszegény életmód összefügg a bármilyen okból bekövetkező korai halálozás magasabb kockázatával.
Lehetőség szerint tehát érdemes kerülni a hosszú ideig tartó ülést. Az erre vonatkozó gyakorlati tippek közé tartozik, hogy 30 percenként álljunk fel, telefonálás vagy e-mailezés helyett menjünk oda a kollégánkhoz, és a tömegközlekedés során ne üljünk, hanem álljunk. Mindez, valamint az a cél, hogy a legtöbb nap körülbelül 30 perc mérsékelt testmozgást végezzünk, segít maximalizálni a hosszú, egészséges élet esélyeit.
Ez is érdekelhet: 7 mozgásforma, ami bizonyítottan évekkel hosszabbítja meg az életed
2. Sok zöldségfogyasztás
Fotó: Perfect Wave/Shutterstock
Egy nemrég készült tanulmány, amely mintegy 100 000 embert követett 30 éven keresztül, megállapította, hogy azok az emberek, akik 70 éves korukig jó egészségben éltek (vagyis nem voltak krónikus betegségeik), jellemzően több gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát, dióféléket és hüvelyeseket ettek, és kevesebb transzzsírt, vörös vagy feldolgozott húst, sült ételt és cukros ételt.
Fontos, hogy ez a tanulmány nem azt mondja, hogy vegánnak kell lenni, vagy soha nem szabad vörös húst enni, csupán az egészséges öregedéssel összefüggő táplálkozási trendeket azonosítja.
Az, hogy mikor és mennyit eszünk, szintén szerepet játszhat az öregedésben. A kalóriakorlátozással és az időszakos koplalással kapcsolatos, állatokkal végzett kutatások kimutatták, hogy mindkettő növelheti az élettartamot.
3. Megfelelő minőségű és mennyiségű alvás
A rendszeres, jó minőségű alvás szintén fontos az egész életen át tartó egészség és az általános hosszú élet szempontjából. Egy, mintegy 500 000 brit ember bevonásával végzett vizsgálatban a rendszertelen alvási szokások a korai halálozás 50%-kal magasabb kockázatával jártak együtt a rendszeres alvási szokásokat követőkhöz képest. A váltott műszakban dolgozóknál magasabb volt a sztrók kockázata, és azok az ápolónők, akik évtizedekig váltott műszakban dolgoztak, kevésbé voltak egészségesek, és nyugdíjba vonuláskor korábban haltak meg, mint a nem váltott műszakban dolgozó ápolónők.
Bár ezek az adatok arra utalnak, hogy a jó minőségű, rendszeres alvás fontos a jó egészség szempontjából, úgy tűnik, hogy az, hogy mennyi alvásra van szükségünk, és mikor kell lefeküdnünk, erősen egyénfüggő. Ez megnehezíti a népességre vonatkozó ajánlások megfogalmazását – ezért a brit Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS) 7-9 óra alvást javasol a felnőtteknek éjszakánként.
4. Stressz csökkentése
A stressznek számos hatása van az egészségre. Egyre több bizonyíték utal például arra, hogy a korai életkori stresszfaktorok (például a szülő elvesztése, elhanyagolás vagy bántalmazás) negatívan befolyásolhatják az egészséget a későbbi életkorban – akár molekuláris és sejtszinten is, mivel olyan módon növelik a gyulladás szintjét, ami idősebb korban növelheti a rossz egészségi állapot és a korai halálozás kockázatát.
Ezzel szemben azok az idősebb felnőttek, akik fokozott pszichológiai ellenálló képességet mutatnak a stresszel szemben, kisebb valószínűséggel halnak meg bármilyen okból.
Már nyolc hét rendszeres jógázás is elég ahhoz, hogy javítsa az idősebb felnőttek pszichológiai ellenálló képességét.
Ehhez kapcsolódhat a társas kapcsolatok hatása. Azok, akik szociálisan aktívabb életet élnek, általában tovább is élnek. Tény, hogy azok a 65 év feletti emberek, akik napi szinten szociálisan aktívak, háromszor nagyobb valószínűséggel élnek öt évvel tovább, mint azok, akik szinte soha nem vesznek részt társas tevékenységekben.
Olvasd el ezt is: Nem minden stressz ártalmas a számunkra, sőt!
Nyitókép: SibRapid/Shutterstock
