Az Egyesült Királyságban ismert nőgyógyász és háziorvos, Dr. Nighat Arif szerint egyre több kutatás igazolja, hogy a női szervezet hőszabályozása eltér a férfiakétól. Bár ezt a területet sokáig alig vizsgálták, ma már tudjuk, hogy a hőhullámok a nőket több szempontból is jobban megterhelhetik. A szakember szerint ennek egyik oka, hogy a nők általában később kezdenek izzadni, ráadásul kevesebb verejtéket termelnek, mint a férfiak. Pedig az izzadás a szervezet egyik leghatékonyabb hűtőrendszere: a bőrről elpárolgó verejték segít csökkenteni a testhőmérsékletet. Ha ez kevésbé hatékony, a szervezet más megoldáshoz folyamodik, jellemzően több vért irányít a bőr felszíne felé, hogy így adjon le hőt. Ez ugyan segíti a hűlést, közben azonban csökkentheti a vérnyomást, ami szédülést, gyengeséget vagy akár ájulást is okozhat. Ha légkondi nélkül próbáljuk túlélni a legmelegebb napokat, ide kattintva mutatunk néhány hasznos trükköt.

Amikor a szervezet több vért irányít a bőr felszíne felé, a szívnek intenzívebben kell dolgoznia. Ez főként azokat viselheti meg, akik hajlamosak az alacsony vérnyomásra, vagy valamilyen keringési problémával élnek. A nagy meleg náluk szédülést, gyengeséget, szapora szívverést, súlyosabb esetben pedig ájulást is kiválthat. Egyes kutatások szerint a hőhullámok a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is növelhetik, és bizonyos körülmények között a nők érzékenyebben reagálhatnak a hőség okozta megterhelésre.

A hormonális változások tovább bonyolítják a helyzetet. A menstruációs ciklus második felében megemelkedő progeszteronszint enyhén növeli az alaptesthőmérsékletet, így a szervezet eleve magasabb „indulópontról” próbálja leadni a felesleges hőt. A menopauza után csökkenő ösztrogénszint szintén nehezítheti a hőszabályozást. Az ösztrogén ugyanis szerepet játszik az erek megfelelő működésében és a bőr vérellátásában, így hiánya kevésbé hatékony hőleadáshoz vezethet. A nyári hónapokban a menstruáció is intenzívebbé válhat, ennek lehetséges okairól és hátteréről korábbi cikkünkben írtunk részletesen.

A szakember szerint igen. A nők testzsírszázaléka átlagosan magasabb, és ezt egyes kutatások szerint akár már a fogantatás időpontja is befolyásolhatja. A zsírszövet hőszigetelő rétegként működik, ezért a szervezet nehezebben adhatja le a felesleges hőt. Emiatt a felesleges hő nehezebben távozik a szervezetből, ami tovább fokozhatja a meleg okozta kellemetlenségeket.

Dr. Arif szerint a hőhullámokra nem csak kényelmetlenségként érdemes tekinteni. Fontos odafigyelni a megfelelő folyadékbevitelre és a test hűtésére a várandósság idején, a perimenopauza időszakában vagy a menstruációs ciklus második felében. Ha a nagy melegben szédülés, szívdobogásérzés, mellkasi panaszok vagy szokatlan fáradtság jelentkezik, nem érdemes egyszerűen a hőség számlájára írni a tüneteket. Ezek a szervezet figyelmeztető jelzései lehetnek, ezért ilyen esetben célszerű orvosi tanácsot kérni.