A stressz megemeli a kortizolszintet

A stressz mélyreható hatással lehet a szervezetre, beleértve a bőrünket is. Olyan hormonok felszabadulásához vezet, mint a kortizol, amely pedig fokozott gyulladást eredményező kaszkádot okozhat.

A szervezet stresszhormonjaként is ismert kortizol pusztítást végez a bőrgáton, a bőr azon részén, amely a jó dolgokat, mint a vizet, bent tartja és a rossz dolgokat, például az irritáló anyagokat és az allergéneket pedig kívül tartja.

Az olyan hormonális változások, mint az emelkedett kortizolszint, a fokozott olajtermelés és gyulladás révén súlyosbíthatják az olyan meglévő bőrbetegségeket, mint az akne, ekcéma, pikkelysömör vagy rosacea.

Ha valaha is tapasztaltunk már stresszpattanást, akkor tudjuk, hogy milyen kapcsolat van a bőr megjelenése és a belső nyomás vagy szorongás érzése között. Ez különösen gyakori azoknál, akik eleve hajlamosak a pattanásokra, mivel a stresszhormonok a faggyúnak nevezett zsíros anyag túltermeléséhez vezetnek.

Az emelkedett kortizolszint különösen a pattanások kialakulásával van összefüggésben, mivel a kortizolhoz hasonló szteroidok serkentik a faggyútermelést. Emellett gyengíti a bőr mikrobiomját, ami lehetővé teszi a pattanásokat okozó baktériumok szaporodását. A kortizol a pórusok eltömődéséhez is vezet.

Az agy-bőr tengely kétirányú útvonala megmagyarázza, hogyan jelentkezhet a stressz a bőrön. A pszichológiai stresszorok hatással lehetnek a bőrre, de fordítva, a bőr is ki lehet téve a külvilágból érkező stresszoroknak, és ez visszacsatolást okozhat az agynak, ami aztán ronthat a pszichológiai stresszen.

Ez az agy-bőr tengely mindkét végpontjáról kiinduló stressz ördögi körforgását indíthatja el, ami súlyosbíthatja a bőrre gyakorolt negatív hatásokat. A krónikus stressznek általában komoly, hosszú távú hatásai vannak, bár a kis dózisú akut stressz is okozhat problémákat.

A stressz a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengely, aktiválódását okozhatja, amely a szervezet stresszválaszának fontos közvetítője. Ez a mellékvesékből a kortizol, az elsődleges stresszhormon felszabadulását okozhatja.

Emellett olyan katekolaminok is felszabadulnak, mint az adrenalin, amely a szervezet „üss vagy fuss” válaszának része. Ezek serkenthetik a pro-inflammatorikus citokinek felszabadulását. Ezek olyan jelzőfehérjék, amelyek a sejtek közötti kommunikációért felelősek.

Ez az útvonal elindíthatja például a hízósejtek aktiválódását, és ezek okozhatják a bőr viszketését. A szárazság és a bőrpír is a további lehetséges hatások között szerepel.

Felgyorsíthatja a bőr öregedését

A stressz negatívan befolyásolhatja a bőr öregedését, mivel a stresszhormonok a bőrben a kollagén és az elasztin lebomlásához vezethetnek, ami idő előtti finom vonalakat és ráncokat eredményez.

A katekolaminok és a kortizol DNS-károsodáshoz és a DNS-javítás gátlásához vezethetnek, ez pedig szintén idő előtti öregedéshez vezet. A stressz továbbá növelheti a reaktív oxigénfajokat is, amelyek szabad gyökök, amelyek károsíthatják a bőrt. Az alváshiány, amely fokozott stresszt okoz, bizonyítottan növeli a bőr öregedésének ütemét.

(HuffPost)

Nyitókép: Shutterstock