szobanövények

Tényleg tisztítják a szobanövények a levegőt? Itt az igazság

1989-ben a NASA közzétett egy ígéretes tanulmányt, amely szerint a szobanövények tisztítják a beltéri levegőt. Eredményei azt sugallták, hogy bizonyos gyakori szobanövények, mint például a futóka, a borostyán és a fikusz, fotoszintézis révén szén-dioxidot nyelhetnek el és oxigént bocsáthatnak ki, és természetes módon eltávolíthatják a levegőből a mérgező illékony szerves vegyületeket (VOC gázok), például a benzolt, a formaldehidet és a triklór-etilént.


A VOC gázok a gáznemű vegyi anyagok nagy csoportja, amelyeket hajlamosak vagyunk „büdösnek” érzékelni, mint például a száraz radírceruzák, a parfümök, a festékek, sőt az illóolajok

− magyarázza Jessica Guo, a kaliforniai Claremontban található Harvey Mudd College éghajlati és biológiai tanszékének adjunktusa. A VOC gázok néha kellemes illatot eredményezhetnek, de „a beltéri VOC-koncentráció többszöröse lehet a kültéri koncentrációnak, és irritációt és fejfájást okozhat" − mondja Guo.

Az ötlet, hogy egy egyszerű szobanövény „elnyeli” a VOC gázokat, és tisztábbá teszi a levegőt, jó hír volt, és számos kiadvány ajánlani kezdte „a legjobb légtisztító szobanövényeket”.

Sajnos azonban az újabb tanulmányok − különösen a Drexel Egyetem szakértőinek a Nature folyóiratban megjelent áttekintése − kimutatták, hogy bár a szobanövények rengeteg előnnyel járnak, a levegő tisztítása nem tartozik ezek közé.

​Mi a baj a NASA tanulmányával?


A NASA-tanulmányban a vezető szerző, Dr. Bill Wolverton és csapata azt vizsgálta, hogy a növények és a hozzájuk kapcsolódó mikroorganizmusok hogyan csökkenthetik a beltéri levegőszennyező anyagokat ellenőrzött környezetben

− jegyzi meg Dr. Gioia Massa, a Kennedy Űrközpont Növényfeldolgozó Területének vezető projektkutatója. A kutatást azonban zárt kamrákban végezték − amelyekről kiderült, hogy nem éppen ideális helyettesítői a valós élettereknek. Az említett zárt kamrákhoz képest a beltéri terek „nagyobbak, tartósan illékony szerves vegyületek kibocsátásával és nagyobb légcsere-aránnyal rendelkeznek”, tehát további kutatásokra van szükség a növények szerepének teljes megértéséhez.

szoban\u00f6v\u00e9nyek

Fotó: Unsplash

A NASA adatainak egy másik problémája a növények számával függött össze, amelyek szükségesek az általa közölt hatások eléréséhez. Mint Bryan E. Cummings és Michael S. Waring, a Drexel tanulmány szerzői megállapították, 10-100 növényre lenne szükség négyzetméterenként ahhoz, hogy a levegő úgy tisztuljon, ahogyan a NASA tanulmánya beszámolt róla. A kutatók megállapították, hogy az épület természetes szellőzése végezné a legtöbb munkát a beltéri VOC-ok eltávolításában, nem pedig maguk a növények, hacsak nincs 680 növény az 1500 négyzetméteres otthonodban vagy irodádban.

​Nem mintha ne lenne jogos az aggodalom


A beltéri levegő szennyezettebb lehet, mint a kültéri, attól függően, hogy hol élünk, milyen anyagokból készült az otthonunk, hogyan főzünk, hogyan takarítunk stb.

− mondja Sarah Kavassalis, a Harvey Mudd College klíma- és kémia tanszékének adjunktusa. De ha aggódsz a por, a szagok, a pollenek vagy más légszennyezések miatt, a legjobb, ha befektetsz egy légtisztítóba.

​A szobanövények egyéb előnyei

A szobanövényeknek egyébként valóban rengeteg előnye van, az esztétikusságtól kezdve a hangulatra gyakorolt hatáson át egészen a produktivitás javításáig. A növények segíthetnek feldobni az életteret, és ez hatással van a mentális jólétre. Az International Journal of Environmental Research and Public Health című folyóiratban közzétett 2022-es tanulmány szerint a szobanövények jelenléte csökkentette a résztvevők vérnyomását és javította a kognitív funkciókat. Ha pedig száraz levegőjű környezetben élsz vagy dolgozol, a növények emelik a páratartalmat és nedvesebbé teszik a levegőt, mivel vízgőzt bocsátanak ki. Arról nem is beszélve, hogy egyes növények valódi gyógyhatással bírnak, mint például az aloe vera vagy a borsmenta.

Forrás: Good Housekeeping

Nyitókép: Unsplash