A dim sum éttermek egyik klasszikus fogása a csirkeláb, amelyet a helyiek valódi csemegének tartanak. Leggyakrabban párolva vagy olajban sütve készítik el, majd forrón vagy hidegen, előételként kínálják. Bár sok utazó számára elsőre meghökkentő látvány, Hongkongban és Kína más részein régóta népszerű fogásnak számít.

A japán konyha a világ egyik legelismertebb gasztronómiája, de vannak olyan hagyományai is, amelyek még a rutinos utazókat is meglepik. Ilyen a shirouo no odorigui, vagyis a „táncoló jéghal”. Az apró, szinte teljesen átlátszó halakat élve szolgálják fel egy tál vízben. Fogyasztás előtt szójaszószba mártják őket, majd élve eszik meg. A halak a szájban még mozognak, innen ered a fogás neve is.

Az ausztrál őslakosok évszázadok óta fogyasztják a witchetty grub néven ismert, nagyméretű farontó lárvákat. A fehér, húsos rovarlárvák fontos fehérje- és zsírforrásnak számítanak, ezért gyakran nyersen vagy parázson megsütve kerülnek az asztalra. Bár sok turistának inkább Az oroszlánkirály Timonja és Pumbája jut róluk eszébe, Ausztrália egyes részein ma is hagyományos csemegének számítanak.

A balut az egyik legismertebb délkelet-ázsiai különlegesség. Elsőre egyszerű főtt tojásnak tűnik, valójában azonban egy részben kifejlődött kacsaembriót tartalmazó, héjában főtt tojás. A Fülöp-szigeteken utcai ételként és esti snackként is népszerű, a helyiek szerint tápláló és különösen magas fehérjetartalmú fogás.

A furcsa ételek listáján Európa sem maradhat ki. Skócia nemzeti fogása, a haggis juhszívből, májból és tüdőből készül, amelyet hagymával, zabbal, fűszerekkel és alaplével kevernek össze. Hagyományosan juhgyomorba töltve főzik meg, ma azonban gyakran mesterséges burkolatot használnak. A több száz éves receptet ma is sok skót fogyasztja, főleg a skót költő, Robert Burns születésnapján, hiszen akkor az ünnepi vacsora részét képezi.

Bangkok híres Khao San Roadján egymást érik azok az utcai árusok, akik sült tücsköt, sáskát, skorpiót, csótányt vagy éppen lárvákat kínálnak. Bár sok utazó csak kíváncsiságból kóstolja meg őket, a rovarok egyre gyakrabban jelennek meg a nyugati országok élelmiszerpiacán is. Ennek oka, hogy rendkívül magas a fehérjetartalmuk, előállításuk pedig jóval kisebb környezetterheléssel jár, mint a hagyományos húsé. Szakértők szerint ezért a jövő fenntartható élelmiszerei között is fontos szerepet kaphatnak.

Kazahsztánban és Kirgizisztánban évszázadok óta fogyasztják a kumiszt, vagyis az erjesztett kancatejet. Az enyhén alkoholos ital savanykás ízéről és karakteres illatáról ismert, ezért első kóstolásra sok külföldinek szokatlan élményt jelent. A helyiek ugyanakkor régóta úgy tartják, hogy jótékony hatással van az emésztésre, ezért ma is rendszeresen fogyasztják. A régióban a fermentált tevej is hasonlóan népszerű italnak számít.