Anaïs Nin évtizedeken kettős életet élt. Az egyikben Hugh Parker Guiler felesége volt, a másikban Rupert Pole-lal élt házasságban, miközben egyik férfitől sem vált el. A titkot gondosan őrizte, közben erotikus novellákat, naplókat és esszéket írt, amelyek később a 20. századi irodalom egyik legvitatottabb alakjává tették. Nin Franciaországban született kubai, francia és spanyol családi háttérrel. Gyerekkorában angolul, franciául és spanyolul is beszélt, apjával azonban nehéz volt a kapcsolata. A férfi bántó megjegyzéseket tett rá, majd tizenegy éves korában elhagyta a családot. Az első világháború kitörése után Nin édesanyjával New Yorkba költözött. A hajóúton kezdett naplót írni, eredetileg az apjának szánt levélként, majd egész életében folytatta a feljegyzéseket. Húszéves korában hozzáment Hugh Parker Guilerhez, egy New York-i bankárhoz. Férje munkája miatt később Párizsba költöztek, mégpedig abban az időszakban, amikor a város a modern művészet egyik központja volt. Írók, festők és filmesek fordultak meg ugyanazokban a körökben, Nin pedig hamar bekerült ebbe a közegbe. Itt találkozott Henry Millerrel és feleségével, June-nal. Mindkettőjükhöz szenvedélyes kapcsolat fűzte, Millert pedig még pénzzel is támogatta, hogy Párizsban maradhasson és tovább dolgozhasson.

Nin 1955-ben hozzáment Rupert Pole-hoz, miközben első házassága továbbra is érvényben volt. New Yorkban és Párizsban továbbra is Hugh Parker Guiler felesége maradt, Kaliforniában pedig Pole-lal élt házasságban. Hogy elkerülje a lebukást, részletes feljegyzéseket készített az időpontokról, a történeteiről és arról, melyik férfinak mit mondott. A jegyzeteit egy lezárt dobozban tartotta, így próbálta követni a két párhuzamos kapcsolat minden részletét. A kettős házasság hosszú időn át titok maradt, és csak Nin halála után vált szélesebb körben ismertté. Pole később úgy nyilatkozott, hogy nem akarta elítélni az írónőt, hanem elfogadta az életével együtt járó ellentmondásokat is. A forrás szerint Hugh Guiler és Pole között idővel kölcsönös tisztelet alakult ki, mivel mindketten mélyen kötődtek Ninhez. „Második” férje később Guiler hamvait is azon a helyen szórta szét, ahol korábban Anaïs Ninét, ezzel jelképesen is összekapcsolva hármuk történetét.

Nin naplóiban vágyról, hűtlenségről, féltékenységről és lelki függőségéről is írt. A korai kiadások erősen szerkesztett formában jelentek meg, Guilert pedig több helyen teljesen kihagyták belőlük. Halála után szókimondóbb változatok is napvilágot láttak, amelyek új megvilágításba helyezték a magánéletét. Az egyik legsúlyosabb részlet az apjával folytatott viszonyról szóló naplóbejegyzés volt. Azt állította, hogy viszonya volt az apjával, ennek valóságtartalmát azonban később többen is megkérdőjelezték. Egyes értelmezések szerint a bejegyzés inkább az apja távozása után maradt lelki sebek feldolgozásáról árulkodhatott, biztos választ azonban ma sem lehet adni.

Első megjelent, D. H. Lawrence: An Unprofessional Study című könyvében D. H. Lawrence munkásságával foglalkozott. Később esszéket, verseket, színdarabokat, erotikus történeteket és naplókat írt. Legismertebb művei közé tartozik a Vénusz deltája, a Henry és June, valamint Henry Millerrel folytatott levelezése. Íróként sokáig csak szűkebb körben ismerték, az 1960-as és 1970-es években azonban egyre több figyelmet kapott. A női vágy, a szexualitás és az önvizsgálat olyan közvetlenséggel jelent meg a műveiben, amely akkoriban ritkának számított. Más művészeket is támogatott, pénzt adott azoknak, akiknek a tehetségében hitt, még akkor is, amikor mások nem láttak bennük lehetőséget.1977-ben halt meg daganatos betegség következtében. Személye azóta is megosztó. Anaïs Nin életének több részlete ma is viták tárgya. Naplói, esszéi és erotikus novellái ugyanakkor ma is a 20. századi irodalom meghatározó művei közé tartoznak.