Hogyan öröklődik a brit királyi család vagyona? Íme a válasz!

Mindenekelőtt fontos megjegyezni, hogy a királyi családnak három nagy bevételi forrása van. Ezek a Lancaster hercegség, a Cornwall hercegség és a koronabirtok. Az utóbbiba beletartozik többek között a Buckingham-palota, a windsori kastély és néhány más királyi ingatlan, valamint London központi részének nagy része és néhány tengerfenék és partvonal is.

Ezt a vagyont II. Erzsébet királynő halála után III. Károly király örökölte. Testvérei a hagyatékból semmit sem kaptak, ez pedig egy törvény miatt volt így. Még 1993-ban a korona és John Major kormánya megállapodtak, hogy bizonyos feltételek megléte esetén a királyi családra nem vonatkozik az örökösödési adó.

Amennyiben az eredeti szabályok lettek volna érvényben, akkor Károlynak a vagyon 40 százalékáról le kellett volna mondania. Ez természetesen nagy kiesést okozott volna a királyi kincstárnak, amit az uralkodó család nem engedhetett meg.

A megállapodásban kimondták, hogy az Egyesült Királyság élén álló ember a vagyont nem egyéni személyként, hanem uralkodóként birtokolja.

„Az olyan vagyontárgyak tekintetében, melyek megfelelően magánjellegűnek tekinthetők, a szabályozás úgy rendelkezik, hogy az öröklési adót nem kell megfizetni az egyik uralkodóról a másikra történő ajándékozás vagy hagyatékozás után, de bárki másnak történő ajándékozás vagy hagyatékozás után igen”

— olvashatjuk a dokumentum részletét az Independent cikkében.

Ez eredményezte azt a szokatlan esetet, hogy a néhai királyi vagyon és a királyné magántartaléka mind Károlyra szállt. Anna királyi hercegnő, Eduárd herceg és András yorki herceg ezzel szemben semmit sem örököltek. Az utóbbi ezzel együtt még címeit is elveszítette az utóbbi időben nagy port kavart tettei miatt. András ezért királyi támogatásra sem lesz jogosult, testvérei viszont igen.

Ezt a rendet követve előre lehet tudni, hogy Károly király halálakor Vilmos walesi hercegre száll majd a vagyon és a korona is.

Nyitókép: Getty