Közelgő demenciát jelezhet, ha ezt csinálod beszéd közben

Egy új tanulmány szerint a lelassult beszéd a demencia nagyobb korai jelzője lehet a demenciának, mint a szavak elfelejtése, írja a Futurism demenciakutatók a Conversation című lapban megjelent cikke alapján.

A Torontói Egyetem kutatói által végzett új vizsgálatban 125m 18 és 90 év közötti, egészséges felnőttnek mutattak képeket videochaten keresztül, majd arra kérték őket, hogy írják le az éppen látott jeleneteket. A leírásokat mesterséges intelligencia segítségével elemezték, hogy pontosan meghatározzák az olyan részleteket, mint a beszédsebesség, illetve, hogy a résztvevők mennyi szünetet tartottak a szavak között, és hány különböző szót használtak.

A kísérleti személyek szintén videochaten keresztül olyan kérdőíveket töltöttek ki, amelyek a végrehajtó funkciókat vizsgálták, például a koncentrációs képességüket, a gondolkodásuk gyorsaságát, valamint azt, hogy mennyire jól tudtak tervezni és végrehajtani feladatokat.

A kutatók ezek alapján összefüggést állapítottak meg a végrehajtó funkciók és a beszédsebesség között, különösen az idősebb résztvevők esetében.

A Conversation cikkét jegyző Sussexi Egyetem két demenciakutatója – akik közül egyikük sem vett részt magában a torontói vizsgálatban – elmondta, hogy bár a kísérlet képleíró feladatai meggyőzőek voltak, az ezen a feladaton alapuló megállapítások nem feltétlenül tükrözik a valós nyelvi feldolgozást.

Ez is érdekelhet: Ezzel az egyszerű memóriateszttel megjósolhatjuk a demencia kockázatát

A kép-szó következtetési feladat néven ismert kísérlet során olyan tárgyakról készült fotókat mutattak a résztvevőknek, mint egy seprű, majd lejátszottak egy nem kapcsolódó szót, mint például felmosó, vagy egy hasonlóan hangzó szót, mint például vőlegény.

Claire Lancaster és Alice Stanton sussexi kutatók Conversation magazinbeli cikkükben azt írták, hogy érdekes módon a vizsgálat azt állapította meg, hogy az idősebb felnőttek természetes beszédsebessége összefüggött a képek megnevezésekor mutatott gyorsaságukkal.

„Ez rávilágít arra, hogy a feldolgozás általános lelassulása állhat az életkorral járó szélesebb körű kognitív és nyelvi változások hátterében, nem pedig a szavakra vonatkozó memória előhívásának specifikus kihívása.”

A mindennapi életben nem valószínű, hogy ilyen próbatételekkel találkozunk. A kísérlet veztői választhattak volna más feladatokat is, például olyan verbális folyékonysági teszteket, amelyek azt mérik, hogy az emberek képesek-e előhívni a „nyelvük hegyén” lévő szavakat (amikor nem jut eszünkbe egy keresett szó, de úgy érezzük, hogy mindjárt kimondjuk).

„A szavak előhívásáért való küzdelem „érzéséről” szóló személyes beszámolók értékes betekintést nyújthatnak a [viselkedési] adatok kiegészítéseként, ami potenciálisan hatékonyabb eszközökhöz vezethet a korai kognitív hanyatlás számszerűsítéséhez és kimutatásához”

– írták Lancaster-ék a Conversation cikkében.

Nyitókép: Shutterstock