A B12 létfontosságú a szervezet számára: részt vesz a vörösvértestek képződésében, támogatja az idegrendszer megfelelő működését, és a sejtek DNS-másolási, illetve DNS-javítási folyamataiban is fontos feladata van. Természetes formában főként állati eredetű élelmiszerekben található meg, például húsban, halban, tojásban, tejben és sajtban. Egyes gabonapelyheket és kenyereket is dúsítanak vele. A legtöbb ember változatos étrend mellett elegendő B12-vitaminhoz jut. A vegán étrendet követőknek, bizonyos bélrendszeri betegséggel élőknek és az idősebbeknek azonban szükségük lehet pótlásra, mert náluk gyakoribb lehet a hiány vagy a rosszabb felszívódás. A B12-hiányt komolyan kell venni, mert kezeletlenül akár súlyos következményekkel is járhat.

Az utóbbi években a kutatók azt is vizsgálni kezdték, hogyan függhet össze a B12-vitamin szintje a daganatos betegségek kockázatával. A kép azért összetett, mert a túl alacsony és a tartósan magas B12-szint is figyelmet érdemelhet, de nem ugyanazon okból. A szervezet folyamatosan új sejteket hoz létre. Amikor egy sejt osztódik, pontosan le kell másolnia a DNS-ét, ebben pedig a B12-vitamin fontos szerepet játszik. Ha túl alacsony a szintje, a DNS-másolásban hibák keletkezhetnek, amelyek hosszú évek alatt növelhetik egyes daganatok, például a vastagbélrák kockázatát. A tartósan magas B12-szint kérdése más miatt érdekes. A kutatók szerint ez sok esetben nem feltétlenül kiváltó ok, hanem inkább jelzés lehet: bizonyos betegségek, köztük egyes daganatok vagy májat érintő eltérések megemelhetik a vérben mérhető B12 értékét.

Elsőre logikusnak tűnhet, hogy ha a B12 segíti az egészséges sejtek működését, akkor nagyobb adagban még jobban védhet a betegségekkel szemben. A kutatások ezt nem támasztják alá egyértelműen. A B12 általánosságban támogatja a sejtnövekedést, vagyis nem kizárólag az egészséges sejtekre hat. A szakértők egyik felvetése szerint, ha a szervezetben már jelen vannak rákmegelőző állapotban lévő sejtek, a sejtnövekedést támogató tápanyagok nagyon magas szintje elméletben ezek növekedését is segítheti. Embereknél ezt azonban nehéz bizonyítani. Egyes megfigyeléses kutatások a hosszú távú, nagy adagú B6- és B12-pótlás mellett enyhén magasabb tüdőrákkockázatot találtak, főként férfiaknál és dohányzóknál. Ezek a vizsgálatok nem bizonyítják, hogy valóban a vitaminpótlás okozta volna a daganatot, de jelzik, hogy az indokolatlanul nagy dózisokkal érdemes óvatosan bánni.

Az orvosok azt is megfigyelték, hogy sok daganatos beteg vérében szokatlanul magas a B12-szint. Ez fontos kérdést vet fel: a magas B12-szint hozzájárulhat a rák kialakulásához, vagy maga a daganatos betegség emelheti meg a vérben mérhető B12-t? Egy 2022-es kutatás arra jutott, hogy a daganatos betegeknél mért magas B12-szint gyakran inkább kísérőjelenség. Vagyis a vitamin megjelenhet a betegség mellett, de nem feltétlenül váltja ki azt. Egy 2024-es vizsgálat hasonló következtetésre jutott.

A legtöbb embernek ugyanakkor nincs oka aggodalomra. A húsból, halból, tojásból, tejtermékekből vagy dúsított élelmiszerekből bevitt B12 általában nem jelent problémát, pusztán étrenddel nagyon nehéz túl sokat bevinni belőle. A B12-hiány továbbra is gyakoribb és jobban igazolt egészségügyi kockázat, mint a túlzott bevitel. A valódi kérdést inkább a hosszú ideig tartó, nagy dózisú pótlás jelenti orvosi javaslat nélkül, illetve az, ha valakinél étrend-kiegészítők szedése nélkül is tartósan magas B12-szintet mutat a vérvizsgálat.

(Science Alert)