
6 botrányos házasság a történelemből, ahol a szerelem szóba sem jöhetett
A történelemben a királyi házasságok ritkán szóltak csupán a szerelemről. Volt, amelyik politikai szövetségnek indult, mégis háborúhoz vezetett, mások pedig hatalmi harcba vagy személyes tragédiába torkolltak. Hat emlékezetes frigyet mutatunk – Kleopárta és Ptolemaiosz házasságától kezdve Diána hercegné és Károly herceg frigyéig –, amelyek bizonyítják, hogy egy rosszul sikerült házasságnak akár egy egész ország sorsa is megihatja a levét.
Az ókori Egyiptomban a dinasztikus házasságok között a testvérházasság sem számított ritkaságnak. VII. Kleopátra és öccse, XIII. Ptolemaiosz Kr. e. 51-ben, apjuk végakarata szerint kerültek közösen a trónra. A korkülönbség miatt sokan arra számítottak, hogy Kleopátra lesz a kapcsolat és a közös uralkodás meghatározó alakja. A királynő azonban hamarosan félreállította öccsét: dokumentumokról töröltette a nevét, és olyan pénzérméket veretett, amelyeken kizárólag ő szerepelt. Ptolemaiosz erre száműzte Egyiptomból. Kleopátra végül Julius Caesar támogatásával visszaszerezte trónját, majd öccse halála után egyedüli uralkodóvá vált. A Ptolemaiosz-dinasztia története pedig végül vele együtt ért véget.
VIII. Henrik hat házassága közül szinte mindegyikhez kötődik valamilyen botrány, negyedik frigye azonban a maga módján különleges volt: ezúttal a király gyorsan és viszonylag békésen szabadult meg feleségétől. Klevei Annát Thomas Cromwell választotta Henrik számára 1539-ben, elsősorban politikai okokból. A házasság a protestáns hatalmak és Anglia kapcsolatát erősítette volna a katolikus ellenfelekkel szemben.
Henrik egy portré alapján választotta Annát, ám amikor személyesen találkozott vele, állítólag egyáltalán nem nyűgözte le. A házasságot hat hónappal később érvénytelenítették, részben arra hivatkozva, hogy nem hálták el. A történet azonban nem ért véget a válással. Cromwell politikai ellenfelei felhasználták az ügyet, és árulással, korrupcióval, valamint eretnek összeesküvéssel vádolták a király kegyvesztett miniszterét. Cromwellt végül kivégezték.
Az angol Tudor-dinasztia egyik legvitatottabb házassága I. Mária és II. Fülöp spanyol király frigye volt. A pár 1554-ben házasodott össze, a cél pedig elsősorban a katolikus dinasztia megerősítése volt a reformációt követő, protestáns Angliában. A házasság azonban komoly ellenállást váltott ki. Sokan attól tartottak, hogy egy spanyol király túl nagy befolyást szerez Anglia felett, és az ország fokozatosan a Spanyol Birodalom függvényévé válik.
A frigy bejelentése után Thomas Wyatt felkelést indított, amely ugyan elbukott, de világosan megmutatta, mekkora ellenállás övezte Mária politikáját. A királynő ráadásul keményen fellépett a protestánsokkal szemben, és támogatta Spanyolország Franciaország elleni háborúját is.
Mária és Fülöp kapcsolata sem bizonyult boldognak. A király gyakran távol volt, Mária pedig erősen kötődött hozzá. A királynő két alkalommal is azt hitte, hogy gyermeket vár, pedig valójában nem volt terhes. A házasság Mária 1558-as halálával ért véget. Utódja, I. Erzsébet már egészen más irányba vitte Angliát.
1745-ben a porosz származású Zsófia Auguszta Friderika hozzáment az orosz trón várományosához, III. Péterhez. A házasságot politikai szövetségnek szánták, de a fiatal hercegnő hamar kiábrándult férjéből.
A későbbi II. Katalin emlékirataiban műveletlennek, kegyetlennek és szeretetre képtelennek írta le Pétert. Amikor a férfi 1762-ben császár lett, mindössze hat hónapig maradhatott hatalmon. Saját felesége állt ugyanis az ellene szervezett puccs mögött.
Pétert letartóztatták, majd alig több mint egy héttel később rejtélyes körülmények között meghalt. Özvegye II. Katalin néven Oroszország császárnéja lett, és több mint három évtizedes uralkodása alatt a birodalom egyik legismertebb vezetőjévé vált. A házasság aligha nevezhető sikeresnek, Katalin történelmi öröksége azonban annál jelentősebb lett.
1770-ben a francia trónörökös, a későbbi XVI. Lajos feleségül vette az osztrák Mária Antóniát. A házasság célja egyértelműen politikai volt: Franciaország és Ausztria szövetségét kellett megerősítenie. A két fiatal azonban eleinte távol állt egymástól. Házasságukat csak hét évvel később hálták el, ami táptalajt adott a pletykáknak és a királyi párt övező gúnyolódásnak.
Később valódi kapcsolat alakult ki közöttük, családot alapítottak, és személyes viszonyuk is rendeződött. A politikai problémákat azonban ez már nem tudta megoldani. Az osztrák befolyástól való félelem, az udvarral szembeni ellenszenv és az egyre súlyosbodó társadalmi válság mind hozzájárult ahhoz, hogy a francia monarchia elveszítse támogatottságát. A forradalom végül mindkettőjük életét követelte: XVI. Lajost és Mária Antóniát 1793-ban kivégezték.
A 20. század végére a brit királyi családban már kevésbé tűnt természetesnek az elrendezett házasság, Károly herceg és Diana Spencer kapcsolata azonban sok tekintetben mégis egy gondosan megszervezett frigy volt. 1981-ben a trónörökös feleségül vette az előkelő családból származó Dianát. A világ egy ideig tündérmeseként tekintett a párra, a valóság azonban egészen más volt.
Károly érzelmileg továbbra is régi szerelméhez, Kamillához kötődött, miközben Diána hercegné egyre nehezebben viselte a királyi család és a nyilvánosság nyomását. A házasság végül megromlott, és 1996-ban hivatalosan is elváltak. Diána egy évvel később, 1997-ben Párizsban halt meg egy autóbalesetben, miközben a paparazzók üldözték.
Károly és Kamilla később összeházasodtak, és ma III. Károly királyként és Kamilla királynéként uralkodnak.

