
A királyi esküvők 7 legbizarrabb hagyománya, amely ma is él
A királyi esküvők mindig emberek millióit ültetik a képernyők elé. A látványos ruhák, a hintók és a pompás ceremóniák mellett azonban olyan hagyományok is részei ezeknek az eseményeknek, amelyek kívülről nézve egészen szokatlannak tűnhetnek. Van, ahol a menyasszony nem dobja el a csokrát, máshol a pár együtt vonul az oltárhoz, vagy éppen éjfél előtt kötelező eltáncolni egy különleges keringőt. Mutatjuk a királyi esküvők hét legérdekesebb szokását.

Míg a legtöbb esküvőn a menyasszony a vendégek közé dobja a csokrát, több királyi családban egészen más hagyomány él. Az Egyesült Királyságban a királyi menyasszonyok a Westminster-apátságban az Ismeretlen Katona sírjára helyezik a virágcsokrot. A szokást 1923-ban Erzsébet anyakirályné indította el, aki ezzel elesett testvére előtt tisztelgett. Monacóban a hercegnék a Sainte-Dévote-kápolnában hagyják a csokrukat, Spanyolországban pedig a Szűz Mária-szobor elé helyezik azt.
A brit királyi család egyik legrégebbi esküvői hagyományát Viktória királynő honosította meg. Amikor 1840-ben feleségül ment Albert herceghez, narancsvirágkoszorút viselt a fején. A narancsvirág azóta is a királyi menyasszonyok egyik visszatérő díszítőeleme. Van, aki valódi virágot visel, mások hímzett motívumként építik be az esküvői ruhába. II. Erzsébet királynő ruhájának szegélyét is narancsvirágminták díszítették.
Japánban a királyi esküvőkön is fontos szerepet kap a szaké közös elfogyasztása. A szertartás a házaspár egységét és a két család összetartozását jelképezi. Amikor Naruhito trónörökös és Maszako Ovada 1993-ban összeházasodott, a Tokiói Császári Palota területén álló szentélyben közösen kortyoltak a hagyományos italból. A rituálé nem kizárólag a császári család esküvőinek része, Japánban általánosabb házassági hagyománynak számít, a leendő császár és császárné szertartásában azonban kiemelt szerepet kapott.
A dán királyi esküvők egyik legfontosabb pillanata a hagyományos esküvői keringő. A szokás szerint ezt még éjfél előtt el kell táncolnia az ifjú párnak. A táncot Niels W. Gade zenéjére adják elő, amely eredetileg August Bournonville 19. századi balettjéhez, az Egy népmese című darabhoz készült. Frigyes király és Mária királyné is közvetlenül éjfél előtt kezdte meg a keringőt 2004-es esküvőjén.
A legtöbb nyugati esküvőn a menyasszonyt édesapja vezeti az oltárhoz, de ez nem minden királyi családban alakult így. Monacóban Grace Kelly a vallási szertartáson elsőként érkezett az oltárhoz. Svédországban pedig hagyományosan a menyasszony és a vőlegény együtt vonul be. Ez a szokás 2010-ben került reflektorfénybe, amikor Viktória svéd koronahercegnő azt szerette volna, hogy édesapja, XVI. Károly Gusztáv király kísérje az oltárhoz. Végül kompromisszum született: a király csak a bevonulás utolsó szakaszán adta át lányát Daniel Westlingnek.
Jordániában a királyi esküvőket különleges felvonulás követi. Miután Huszein koronaherceg és Rajva Al Szaif 2023-ban kimondta az igent, piros Land Rover terepjárókból álló konvoj vitte őket a fogadás helyszínére. A hagyomány gyökerei 1946-ig nyúlnak vissza. A piros járművek a korábbi idők vörös ruhás lovas felvonulásait idézik meg, amelyek a Hasemita-dinasztia ünnepi ceremóniáinak részét képezték.
Bhután királyi esküvőin a menyasszony nem tiarát, hanem koronát visel. Amikor Dzsigme Keszar Namgyal Vangcsuk király 2011-ben feleségül vette Dzsecün Pema bhutáni királynét, a szertartás során saját kezűleg helyezte menyasszonya fejére a Sárkánykirálynő Főnixkoronáját. A selyembrokátból készült korona főnixeket és buddhista motívumokat ábrázol, míg az uralkodó a hagyományos Hollókoronát viselte. Ez a különleges ceremónia jól mutatja, hogy a királyi esküvők hagyományai országonként egészen eltérőek lehetnek, még akkor is, ha mindegyik ugyanazt ünnepli – két ember házasságát.

