A hőség már jóval többről szól, mint néhány nehezen elviselhető napról: a tartós vízhiány a mezőgazdaságtól az élelmiszerárakon át az egészségügyig számos területen éreztetheti a hatását. A HungaroMet adatai szerint keddtől napról napra fokozódik a meleg, a hét végére pedig 36-37 Celsius-fok körüli csúcshőmérsékletek is előfordulhatnak. A távolabbi előrejelzések még bizonytalanok, ám augusztus 3-ára helyenként 36-39 fokot jeleznek, vagyis a hőmérséklet megközelítheti a 40 fokot. A térséget elérő, Afrikából érkező forró levegőt egy magas nyomású légköri helyzet zárhatja a Kárpát-medencébe, így a meleg napokon át megrekedhet fölöttünk.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az ország jelentős részén hónapok óta kevés csapadék hullott. Április óta a napok közel négyötödében aszály sújtotta Magyarországot, a becsült vízhiány pedig szinte mindenhol meghaladja a 100 millimétert. Bár elszórtan kialakulhatnak záporok és zivatarok, a csapadék várhatóan kevés helyen lesz elegendő ahhoz, hogy a talaj mélyebb rétegeit is átnedvesítse. A tartós forróság közben felgyorsítja a párolgást, ezért már a felszín alatt 100-200 centiméteres mélységben található talajrétegek is kiszáradhatnak. Ez azért is súlyos probléma, mert a növények gyökerei egy idő után már ott sem találnak elegendő nedvességet. Egyes modellek szerint augusztus elejére a gyökérzónában az aszály legsúlyosabb fokozata is kialakulhat.

A Klímapolitikai Intézet jelenlegi prognózisa szerint a magyar mezőgazdasági területek nagy része közvetlenül a csapadéktól függ, ezért a hőség a termés mennyisége mellett annak minőségét is ronthatja. A gabonák, a zöldségek és a gyümölcsök gyengébb hozama szűkebb kínálathoz, majd dráguláshoz vezethet. Ha pedig a takarmány ára is emelkedik, annak hatása idővel a hús, a tej és a tojás árában is megjelenhet. A vízhiány más területeken is gondokat okozhat. Az alacsony folyóvízszint megnehezítheti a hajózást, visszavetheti a folyami turizmust, a légkondicionálók folyamatos használata pedig jelentősen megterhelheti az energiarendszert. A kiszáradt növényzet miatt közben az erdő- és vegetációtüzek veszélye is megnő.

A szélsőséges hőség az emberi szervezetre is komoly terhet ró. A hazai adatok szerint 2011 és 2023 között a hőhullámokkal összefüggő éves többlethalálozás átlagosan meghaladta a 800 főt, a legkritikusabb években pedig 1700 fölé emelkedett. A kutatások alapján már az is számottevően növeli a kockázatokat, ha a napi átlaghőmérséklet tartósan 25 fok fölé kerül. Minden további 5 Celsius-fokos emelkedés növelheti az általános és a szív- és érrendszeri halálozás esélyét, miközben a baleseti mentőhívások száma is megugorhat.

(Dívány)