Megváltoztatja a kéz DNS-szerkezetét a köröm géllakkozása?

A Kaliforniai Egyetem San Diegó-i és az amerikai Pittsburghi Egyetem kutatóinak új tanulmánya nemrég aggasztó bizonyítékokat tárt fel arra vonatkozóan, hogy ez a figyelmen kívül hagyott sugárforrás károsíthatja a kezünket, olvasható a ScienceAlert cikkében.

A LED-es körömlakkszárítók úgy néznek ki, mint egy kis szolárium, amibe bele kell raknunk a kezünket, és UV-fényt használnak bizonyos típusú körömlakkok gyors szárítására. A LED-es körömlakkszárító izzója kevésbé intenzív és más UV-spektrummal rendelkezik, mint egy szolárium, de az a néhány sugár, amit kibocsát, még mindig könnyen behatol a bőrbe, eddig ismeretlen következményekkel.

Míg a korábbi tanulmányok lakossági szinten nem vagy alig mutattak ki kapcsolatot a körömszárító gépek és a bőrrák között, egy új, molekuláris oldalról végzett tanulmány aggasztó eredményeket hozott.

Ludmil Alexandrov biomérnök és vezető szerző szerint a tanulmány előtt nulla molekuláris megértés volt arról, hogy ezek a készülékek mit tesznek az emberi sejtekkel.

A kísérlet eredményei arra utalnak, hogy a körömlámpák UV-fénye hasonló módon károsíthatja az emberi és az egérsejtek DNS-ét.

Amikor egér- és emberi sejteket tartalmazó Petri-csészéket két 20 perces (egyórás szünettel elválasztott) kezelésre körömlakkszárítóba helyeztek, a sejtek 20-30 százaléka elpusztult. Eközben a napi 20 perces, három napon át egymás után történő kitettség a kitett sejtek akár 70 százalékát is elpusztította.

Egyetlen manikűrözés alkalmával az ember összesen körülbelül 10 percre UV-fény alá dugja az ujjait. A mostani vizsgálatban alkalmazott expozíció ehhez képest extrém volt. A teljes expozíciós idő után megmaradt sejtek a DNS-károsodás és a bőrrákhoz köthető mutációk jeleit mutatták.

Bár ezek az eredmények nem szolgáltatnak közvetlen bizonyítékot a megnövekedett rákkockázatra, azt jelzik, hogy a kockázat jelentős mértékű lehet. Hogy pontosan milyen gyakran kell valakinek körömszalonba járnia ahhoz, hogy veszélynek tegye ki magát, azt még meg kell határozni.

Alexandrov és kollégái megfelelő hosszú távú epidemiológiai vizsgálatokat szorgalmaznak annak felmérésére, hogy a teszt által feltárt mechanizmusok tényleges ártalmakra vezetnek-e vissza. Alexandrov laboratóriumának egyik tagja és a tanulmány első szerzője, Maria Zhivagui annyira megriadt az eredményektől, hogy úgy döntött, felhagy a rendszeres géllakkos manikűrözéssel.

Olvasd el ezt is: Tényleg rosszat tesz a géllakk a körmöknek?

„Amint láttam, hogy a géllakk szárító készülék által kibocsátott sugárzás milyen hatással van a sejtpusztulásra, és hogy valójában már egyetlen 20 perces kezelés után is mutálja a sejteket, meglepődtem”

– fogalmazott.

Zhivagui elmondása szerint számára a lehetséges kockázatok meghaladják az előnyöket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinek azonnal le kell állnia a géllakozással.

Úgy tűnik, hogy az UV körömlámpák okozta kézrák kialakulásának kockázata lakossági szinten nagyon alacsony a 65 év alattiak körében. Egyes kutatók úgy értelmezték ezeket az eredményeket, hogy a géllakk manikűröknek alig vagy egyáltalán nincs rákkeltő kockázata. A rákkutatók azonban még nem vetik el az egyénre leselkedő kockázatot.

Az aggódó ügyfeleknek azt tanácsolják, kenjék be magukat fényvédővel manikűrözés előtt vagy viseljenek lyukas ujjú kesztyűt.

Melissa Piliang bőrgyógyász, a Cleveland Clinic munkatársa 2021-ben arra figyelmeztetett, hogy azok, akik gyakrabban járnak körömszalonba, valószínűleg nagyobb kockázatnak vannak kitéve, ha egyáltalán létezik ilyen. Ha valaki évente néhányszor jár, valószínűleg nincs sok oka az aggodalomra. Ha kéthetente egyszer járnak, az már nagyobb aggodalomra adhat okot.

Olvasd el ezt is: Ez az 5 körömtrend uralja majd 2023-at

2009-ben két egészséges nőnél, akik rendszeresen manikűröztek, és akiknek a családjában nem volt bőrrákos megbetegedés, hirtelen bőrrák alakult ki a kezükön. A két esettanulmány arra késztette a kutatókat, hogy tovább kutassák a körömlakkszárítók egészségügyi kockázatait.

2013-ban kutatók megerősítették, hogy az UV-körömlámpák által kibocsátott UV-sugárzás dózisa 4,2-szer erősebb, mint a Napé. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy az expozíció nagy intenzitása további vizsgálatokat indokol.

Bár ezeket a termékeket biztonságosként forgalmazzák, a valóságban nagyon kevés kutatást végeztek az egészségügyi kockázatokról, és az esettanulmányok nem elegendőek az ok-okozati összefüggések bizonyításához. A terméktesztelő cégek által felbérelt kutatók azonban úgy reagáltak, hogy nincs ok a közvélemény riadalmára. Érvelésük szerint az egyetlen körömfestés során használt UV-fény dózisa a dolgok nagy összefüggésében jelentéktelen.

A 2013-as tanulmány szerzői kitartottak. Egy közzétett cáfolatban rámutattak, hogy a többi kutatóval ellentétben nekik nem állt fenn összeférhetetlenség, és csak az igazságot akarták megtudni. A megfigyelési tanulmányokon alapuló közzétett vélemények nem sokat segítettek abban, hogy jobban megértsük az UV-lámpák által jelentett egészségügyi kockázatokat. Legfőbb ideje lenne néhány független epidemiológiai kutatásnak.

„Valószínű, hogy az ilyen tanulmányok befejezése és a közvélemény későbbi tájékoztatása legalább egy évtizedet vesz igénybe”

– írják a kutatók.

Addig is a vásárlókon múlik, hogy mérlegeljék a kockázatokat és az előnyöket.

Nyitókép: Shutterstock