4 szórakoztató film a húsvéti szünetre, amit az egész család élvezni fog

A gyulladásnak két fő típusa van: akut és krónikus. Az akut gyulladás a sérülések és fertőzések gyógyulási folyamatának lényeges része, míg a krónikus gyulladás alattomosabb. A lokalizált és rövid ideig tartó akut gyulladással ellentétben, a krónikus gyulladás az egész testben alacsonyabb szinten létezhet, fokozatosan jelenik meg és hosszabb ideig tart.

Bizonyos esetekben a krónikus gyulladást olyan autoimmun betegség okozhatja, mint a reumatoid artritisz, mely esetében az immunrendszer megtámadja az egészséges szöveteket, összetévesztve azokat egy külső fenyegetéssel.

Másoknál az oxidatív stressz okozhatja, amely növeli a szabad gyökök és más gyulladáskeltő markerek termelődését a szervezetben.

Ha nem kezelik, a krónikus gyulladás alapot teremt olyan súlyos, krónikus állapotok kialakulásához, mint a szívbetegség, a cukorbetegség, az autoimmun állapotok, az Alzheimer-kór és az emésztési zavarok.

Világszerte 5 emberből 3 krónikus gyulladással összefüggő betegségekben hal meg.

Sokan a gyulladás leküzdése céljából minimalizálják az ultra-feldolgozott élelmiszereket és a hozzáadott cukrokat, ami valóban segíthet, azonban a stressz csökkentésére már kevesebben gondolnak, mely a krónikus gyulladás elleni küzdelem egyik alulértékelt módja. A sok stressz fokozhatja a krónikus gyulladást a szervezetben.

A stressz megtapasztalása reakciók kaszkádját indítja el a szervezetben, a szívverés és a légzés felgyorsul, az emésztés is felborul, az izmok pedig megfeszülnek. Emellett olyan hormonok szabadulnak fel, mint a kortizol és az adrenalin, melyek az „üss vagy fuss” reakciót kiváltásáért felelősek.

A fizikai és érzelmi stressz gyulladásos citokin vegyületek felszabadulását is okozza a szervezetben, mely reakciók normálisak és szükségesek a rövid távú stresszhatások esetén – evolúciósan segítenek menekülni vagy harcolni egy ragadozóval, hogy megmentsük az életünket –, de ha hosszabb ideig fennállnak, problémát okozhatnak.

A stressz tartós fennállásával szervezetünk ezen válaszokat szabályozó képessége gyengül, ami fokozott gyulladáshoz vezet, ez a krónikus gyulladás pedig idővel különböző egészségügyi problémákat eredményezhet.

E problémák egy része a korábban említett betegségekkel kapcsolatos. A magas kortizolszint miatti gyulladás inzulinrezisztenciát okozhat, ami magasabb vércukorszinthez vezethet. Emellett magasabb LDL-koleszterin („rossz” koleszterin) szintet is okozhat. Ezek a diabétesz és a szívbetegségek kockázati tényezői.

4 egyszerű módszer a stressz csökkentésére

1. Megfelelő alvás: Az elegendő, jó minőségű alvás segít a szervezetnek pihenni és helyreállni. Emellett tanulmányok szerint a jó éjszakai alvás segít abban, hogy másnap kevésbé érezzük magunkat stresszesnek, és fiziológiailag az alvás segít csökkenteni a szervezet kortizolszintjét.

2. Szociális kapcsolatok: A másokkal való beszélgetés, nevetés vagy akár együttérzés is segíthet elterelni a figyelmet a stresszorról, vagy hatékonyabban kezelni azt. A társas kapcsolatok nagymértékben befolyásolják az egészséget, segíthetnek a nehéz időszakok, a stressz, szorongást és a depresszió leküzdésében.

3. Élvezetet adó mozgás: Találjunk olyan fizikai tevékenységet, amelyet valóban élvezünk. A fizikai aktivitás a stressz csökkentésével közvetlenül és közvetve is csökkentheti a gyulladást. Tanulmányok kimutatták, hogy a rendszeres testmozgás csökkenti a depresszió és a szorongás tüneteit, növeli a stresszel való megküzdési képességet, és csökkenti az oxidatív stresszt.

4. Mindfulness: Ezt gyakran úgy határozzák meg, mint a jelen pillanatra való céltudatos és ítélkezés nélküli odafigyelést. Bár sokaknak a meditáció jut eszébe erről, a mindfulness-t bármelyik napszakaszba beépíthetjük, például az evésbe, a sétába, a mosogatásba, stb.

Számos tanulmány kimutatta, hogy a mindfulness rendkívül jótékonyan hat a stressz csökkentésére. Kezdjük kicsiben, menjünk el sétálni, és próbáljunk meg figyelni a madárcsicsergésre vagy az illatokra, színekre.

(EatingWell)

Nyitókép: Shutterstock