Marilyn Monroe kedvenc könyveként leggyakrabban Kahlil Gibran A próféta című művét emlegetik. Olyannyira fontos volt számára, hogy egyszerre négy példányt is őrzött belőle, a forgatások szüneteiben rendszeresen olvasta, sőt olykor barátainak is ajándékozott belőle. Az 1953-as Szőkék előnyben című film forgatásán például felolvasott Jane Russellnek a házasságról szóló fejezetből. A szóban forgó részlet arról szól, hogy két ember úgy is szeretheti egymást, hogy közben megőrzi saját önállóságát. A szöveg mélyen elgondolkodtatta Monroe-t is: vajon egy kapcsolatban fel kell-e adni az egyéniséget a szerelemért? Később egy interjúban úgy fogalmazott, hogy A próféta inspiráló könyv, amely számára szinte útmutatóként szolgál a mindennapokban. Az 1923-ban megjelent mű rövid, lírai esszékből áll, amelyek szerelemről, szabadságról, házasságról, gyászról és az élet értelméről elmélkednek. Nem véletlen, hogy a 20. század egyik legismertebb spirituális klasszikusává vált.

Kevés fénykép vált olyan híressé Marilyn Monroe-ról, mint amelyen a tengerparton ülve James Joyce Ulysseses kötetét olvassa. A képeket 1955-ben Eve Arnold készítette, és sokan sokáig úgy vélték, hogy csupán beállított fotók. A fotós azonban később elárulta: Monroe valóban magával hordta a könyvet az autójában, és már hosszú ideje olvasta. A színésznő maga is elismerte, hogy nem könnyű olvasmány, ezért nem sorrendben haladt vele, hanem mindig ott nyitotta ki, ahol éppen kedve volt hozzá. Az Ulysses a modern irodalom egyik legnagyobb hatású regénye. James Joyce 1922-ben megjelent műve Homérosz Odüsszeiáját ülteti át egyetlen dublini nap történetébe, miközben különféle elbeszélői stílusokat és a tudatfolyam technika (irodalmi ábrázolásmód, amely a szereplő gondolatait, érzéseit és észleléseit közvetlenül, szűretlenül és folyamatosan mutatja be) egyik legismertebb példáját alkalmazza. A könyvet a mai napig az egyik legnehezebben befogadható klasszikusként tartják számon.

Marilyn Monroe rajongott a költészetért, és szabadidejében maga is írt verseket. Nem meglepő, hogy Walt Whitman munkássága is közel állt hozzá: több alkalommal lefotózták a Fűszálak című verseskötettel a kezében, Bernard Comment szerkesztő pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy a színésznő különös vonzalmat érzett az amerikai költő iránt. Whitman első verseskötete 1855-ben jelent meg, és a természet, a test, a szabadság és az emberi méltóság ünnepléséről szól. Szabadversei a személyes tapasztalatot és a belső szabadságot helyezik a középpontba, ezért ma is az amerikai költészet egyik legfontosabb művének számítanak.