Ezek a termékek drágultak a legtöbbet itthon

in.hu
2022-11-23
Bevásárlókocsi tele élelmiszerrel sárga háttér előtt

Fotó: Shutterstock

90 százaléknál is nagyobb áremelkedés tapasztalható egyes termékeknél éves szinten hazánkban.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai alapján jól látható, hogy éves összevetésben 21,1 százalék volt az általános infláció októberben hazánkban, mely növekedésre 1996 óta nem volt példa Magyarországon.

A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 2 százalékkal nőttek, a háztartási energia 12 hónap alatt 64,4 százalékkal, az élelmiszerek pedig 40,0 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek 14,9, a szeszes italok és a dohányáru 12,8, a szolgáltatások pedig 8,3 százalékos drágulást mutattak, írja a Haszon.

Az alábbiakban a drágulási rekordereket mutatjuk meg éves szinten:

  1. Vezetékes gáz, 1 m3: 136 százalékos drágulás
  2. Félbarna kenyér, 1 kg: 102 százalékos drágulás
  3. Legalább 80%-os zsírtartalmú vaj; 100 g: 99 százalékos drágulás
  4. Trappista sajt; 1 kg: 99 százalékos drágulás
  5. Fehér kenyér; 1 kg: 98 százalékos drágulás
  6. 20%-os zsírtartalmú tejföl; 140–175 g: 94 százalékos drágulás
  7. Tojás; 10 darab: 92 százalékos drágulás (azóta maximálták az árát a szeptember végi árszintjén)
  8. Zsemle; 1 db: 91 százalékos drágulás
  9. Rétesliszt; 1 kg: 89 százalékos drágulás
  10. Brikett; 100 kg: 89 százalékos drágulás

Fotó: Shutterstock

Drágulási rekorderek havi szinten

  1. Brikett; 100 kg: 64 százalékos drágulás
  2. Paradicsom; 1 kg: 45 százalékos drágulás
  3. Tojás; 10 darab: 24 százalékos drágulás (azóta maximálták az árát a szeptember végi árszintjén)
  4. Olajtöltésű villamos radiátor; 2000–2200 W teljesítményű: 17 százalékos drágulás
  5. Zöldpaprika (szántóföldi és primőr együtt); 1 kg: 15 százalékos drágulás
  6. Női szandál, műbőr, ragasztott műtalp; 1 pár: 12 százalékos drágulás
  7. Egységes fűrészelt tűzifa; 100 kg: 11 százalékos drágulás
  8. Banán; 1 kg: 10 százalékos drágulás
  9. Legalább 80%-os zsírtartalmú vaj; 100 g: 10 százalékos drágulás
  10. Sertészsír (kivétel mangalica); 400–500 g: 10 százalékos drágulás
  11. Uborka; 1 kg: 10 százalékos drágulás

Nyitókép: Shutterstock

From Your Site Articles
Ahogy a téli időjárás enyhül, és türelmesen várjuk, hogy megjelenjenek a kertünkben a virágok, nemcsak azok esztétikai vonzerejére, hanem a konyhában való váratlan felhasználásukra is készülhetünk.

A történelem során a virágokat szépségükért és fogyasztásra is használták, az első feljegyzett, ehető virágok felhasználása i. e. 140-re nyúlik vissza. Észak-Amerika különböző őslakos törzsei régóta használják az őshonos virágokat étkezési és gyógyászati célokra, például a csipkebogyót, valamint az ibolya levelét és gyökerét, a viktoriánusok a sütemények kandírozott virágokkal való díszítésével bizonyították kifinomultságukat; az ókori rómaiak ismerték, hogy ételeiket rózsaszirmokkal díszítették, a szegfű pedig az 1600-as években a francia szerzetesek által készített francia likőr, a Chartreuse egyik fontos összetevője volt.

Néhány, akár a kertünkben növő virág meglepő - és finom gasztronómiai felhasználási lehetőséget rejt magában. Ezeket gyűjtöttük össze.

1. Ibolya

Az Észak-Amerika középső és keleti részén őshonos kék ibolya levelei és virágai egyaránt fogyaszthatók. Levelei állagukban és ízükben a spenóthoz hasonlíthatók, kétszer annyi C-vitamint tartalmaznak, mint a narancs, és kétszer annyi A-vitamint, mint a spenót, ezért főzve vagy saláták zöldjeként használva nagyon ízletesek. A kora nyári levelek íze lágyabb, kevésbé keserű.

Az ibolyavirágok desszertek ízletes kiegészítői is; az ibolyacukor és az ibolya szirup megőrzi a finom virágokból származó édes, virágos ízt, a kristályosított ibolya pedig különösen szép kandírozott feltét desszertekhez.

2. Hibiszkusz

A hibiszkusz virágainak színe változatos; a fehér, sárga, rózsaszín és piros hibiszkuszok trópusi és szubtrópusi környezetben egyaránt megtalálhatók, és mind díszítésre, mind gyógyászati és konyhai célokra használják őket.

A virágzó szudáni hibiszkusz fanyar szirmait általában hibiszkusztea készítésére használják. A friss vagy szárított szirmokat vízben áztatva mély rózsaszínű teát készíthetünk, amelyet méz vagy lime hozzáadásával még ízletesebbé tehetünk.

3. Rózsa

A rózsával való főzés a görögök, rómaiak és perzsák idejére nyúlik vissza. Viszonylag elterjedt, mivel a rózsát sokféleképpen lehet fogyasztani, és a 150 különböző rózsafajta közül mindegyik ehető. Az édes íz a sötétebb fajtáknál jobban érvényesül, különösen, ha a keserű közepét eltávolítják.

A friss szirmok kiválóan alkalmasak méz vagy ecet áztatására, saláták díszítésére vagy a gyümölcsökkel teli vízbe keverésre. A rózsaízű desszertekhez gyakran használnak friss vagy szárított szirmokat, a házi rózsalekvár pedig mennyei. A szirmok cukrozhatók sütemények díszítésére, száríthatók teához, vagy akár müzlihez is adhatók az édesebb íz és az esztétikusabb megjelenés érdekében.

4. Árvácska

Az árvácska salátaszerű íze miatt kifejezetten jó a sós ételekhez és gyümölcstálakhoz. A desszertek, például a mézeskalács vagy a sütemények kiemelik a virágok szépségét, és ha azok díszítéséhez vagy virágos rágcsálnivalóhoz kandírozzák, az árvácska akár egy évig is megtartja formáját és ízét.

5. Pitypang

A pitypangot többek között a hagyományos kínai orvoslásban alkalmazzák az egészségre gyakorolt jótékony hatása miatt, mivel tele van vitaminokkal.

A saláta mellett finom pitypangbort is lehet főzni ebből az alul értékelt gyomnövényből. Az italt egykor a vesékre és az emésztőrendszerre gyakorolt terápiás hatása miatt dicsérték. A tipikus pitypangborok a szirmokkal együtt cukrot, valamilyen savat és más tipikus borkészítési alapanyagokat kombinálnak, hogy gazdag, édes italt hozzanak létre.

(Ecowatch)

Nyitókép: Shutterstock